Sziasztok! Ócsán és környékén sincs fenyőpinty. Tavaly ilyenkor még vagyogatott, ősszel egyetlen egy példány volt gyűrűzve valamikor október közepe táján. Az etetőhelyeken sem láttam vagy hallottam azóta sem. Egyébként általánosságban kevés magevő van az ócsai etetőkön, ha ez esetben figyelemen kívül hagyjuk a mezei verebet. De ez egy ilyen műfaj: ha a gyűrűzési adatokat nézzük a fenyőpintyek viszonylatában, akkor 2004:2 példány, 2006: 1309 példány. Fogalmazzunk úgy, hogy idén nincsen inváziós év... Csaba

Válasz Eduardo Balogh üzenetére (#21129, 2011-09-14 11:34:46):

Sötét láb, kontrasztos talp, hosszú és sötét színű karmok = cserregő nádiposzáta. Az énekesnek még ilyen árnyékolt képen is világosabbak ezen testrészei. Az énekes a kicsi talpával nem tudna ilyen kulturáltan átfogni egy vastag nádszálat. Csaba

Sziasztok! A "paradoxus"-alakú fiatal hím rozsdafarkúakról: Ócsán az őszi időszakban rendszeresen előfordul, annak per pillanat nem tudok utána nézni, hogy milyenek a százalékok (ehhez túl nagy az adatbázis..:-o), de a 21%-nál biztos, hogy kevesebb. Őszi szezononként 5-6 ilyen fiatal hím akad. Azaz tényleg "ritkább". Akár a "szórványos" kifejezés is illik a jelenségre. A fényképen szereplő madárnál fogtunk már karakteresebb színűt is, az említett fehér szárnytükörrel. Csaba

Sziasztok! Ha így jobban érthető: - a madárgyűrűzés során használatos hanghívásnak meglehetősen jól körülhatárolt szabályai vannak, amiket már csak azért is be kell tartani, mert a józan ész így diktálja (önkéntes jogkövetés) illetve retorzió követheti. Ezt hosszú lenne ide leírni, de ezek léteznek és leírt, közösség által elfogadott normák. - a fotózás és "tviccselés" során ugyanezen módszer alkalmazását adott esetben az illető gyerekszobájának minősége, versenyszelleme és pillanatnyi "kedve" határozza meg Konklúzió: Létezik egy kettős mérce, ami nemigen izgat senkit, ezért merészeltem felhívni rá a figyelmet. Ha egyik esetben lehetséges konkrét szabályok megfogalmazása (ami egyébként ez esetben életszerű), akkor egyéb esetekben is lehetséges ilyen szabályok lefektetése. Asszem elég széles bázisú és komoly felkészültségű az itteni közösség is ahhoz (fotós és fajkereső), hogy ezt képes legyen megtenni. Ui: Konkrét élményeim vannak, de hadd ne írjam le őket, mert az súrolná a személyeskedés határait (nevek, dátumok, események...). Csaba

Sziasztok! Hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogyha madárgyűrűzés során valaki hívóhangot akar használni, akkor kutatási tervet kell benyújtania, meg kell indokolnia, hogy miért szeretne hangot használni, milyen fajokra, előre meg kell neveznie a hozzárendelt "emberanyagot" és ezután a cél megalapozott voltáról egy bizottság dönt. Egyéni gyűrűzőknek többnyire nem is adnak erre engedélyt. Fészkelési időszakban pedig egyenesen TILOS ez a módszer. Ehhez képest itt már nem az első olyan élmény ér, hogyha valaki fotózási célból vagy egyszerűen egy ritkaság keresése során használ hívóhangot, az a világ legtermészetesebb dolga és fel sem merül benne, hogy ez esetleg problémát okozhat. És ne jöjjön nekem senki azzal, hogy egy "x" faj hangja CSAK az "x" fajra hat, mert az egyszerűen nem igaz! A madárgyűrűzés során végzett hanghívás is vonatkozhat egyetlen egyedre (pl. lappantyú), amire kutatási program is van, de egy ritkán előforduló faj egyetlen egyedét ezek szerint nem befogási célból simán lehet hívóhangokkal izgatni? Igazságot tenni nem célom, és az ingerült hangvételű (ún. anyázós) hozzászólásokra sem vagyok kíváncsi, csupán felteszem a kérdést, hogy vajon ez rendben van-e így? Csaba