Map - csatlakozz Te is!
Feltöltött képek száma: 54672   Megfigyelési adatok száma: 178350
   
E-mail cím:
Jelszó:
Fórum

A topikok használata során kérjük a Fórumszabályzatban foglaltak betartását!

A fórumban való szabadszavas keresés esetén, ha a főoldalon vagy, akkor az összes topikból keresel, ha benne vagy egy adott topikban, akkor csak az adott topikban keresel.


Terepmadarászat / Magyarországi terepi hírek
Vissza a fórumtémákhoz

A fajok viselkedésével, költésével, költési sikerességével, tömeges vagy szokatlanul alacsony számú átvonulásával foglalkozó topik.
Új hozzászólás írása


Kép csatolása:
Maximum 1200x1200 pixel és 300kb méretű jpeg típusú képet tölthetsz fel.
Terepmadarászat:
Szalai Kornél 2015.06.26. 09:38 | válasz erre | #144696
Válasz Szinai Péter üzenetére (#144693, 2015-06-24 10:30:27):
szintén a témához.
Szerintem jelentősen kellene csökkenteni az uhu állományt hiszen növekszik és gyakran fokozottan védett ragadózó madarakat sok egyéb védett fajt is zsákmányol! Vagy mérgezzük le az összes fehér gólyát a potenciális parlagi vipera élőhelyeken, hiszen szívesen zsákmányol viperát ami „természetvédelmi szempontból sokkal értékesebb”!
A bütykös hattyúval kapcsolatos nemzetközi szakirodalmat elég jól ismerem (talán legjobban az országban), konkrét TUDOMÁNYOSAN MEGALAPOZOTT tanulmányt NEM ismerek a faj vélt káros természetvédelmi hatásával kapcsolatban. (Ha valaki tud ilyet kérem jelezze – komolyan!) Perhecc, viszont az utóbbi évekből két adat is van a Balatonról amikor nyári lúd fiókát vezetett a hattyú pár…
A faj a 18. század végéi őshonos volt az országban, aztán az 1970-es évektől SPONTÁN visszatelepedett (az kétségtelen, hogy ezen egyedek dél-német és osztrák telepítésekből származhattak). Azóta országosan elterjed, az határozottan kijelenthetem, hogy – legalábbis a Dunántúlon – beállt, stagnáló állománnyal. Legnagyobb hazai fészkelő és vedlő állománya (Kis-Balaton, Balaton állománya stabil az utóbbi 15 évben, sőt esetenként csökkenő).
Hogy a fennálló ökológia rendszerekbe – bizonyos buta, kicsinyes és korlátolt emberi szempontok szerint – történő beavatkozások mivel járhatnak arra kedvenc példám a kínai verebek „ügye” .
http://www.origo.hu/kornyezet/20141014-a-vilag-legnagyobb-kornyezeti-katasztrofai-kina-nagy-ugras-ehinseg-le-a-verebekkel-es.html
Angolul kicsit bővebben:
http://www.independent.co.uk/environment/nature/nature_studies/nature-studies-by-michael-mccarthy-the-sparrow-that-survived-maos-purge-2068993.html
v.
http://io9.com/5927112/chinas-worst-self-inflicted-disaster-the-campaign-to-wipe-out-the-common-sparrow
stb.

Péter

Köszönöm a válaszokat hattyú témában.
Elfogadom a hozzáértők objektivitásra törekvő válaszait (leszámítva a széncinkés-uhus összemosásokat), de engedtessék meg nekem, hogy SZUBJEKTÍVE soknak érezzem egy-egy adott élőhelyen a létszámukat és jelenlétüket.

Egy tegnapi adalék:
http://www.birding.hu/megfigyeles/adatlap/661100

Peace,
Kornél
Németh-Bóka Lajos 2015.06.24. 19:01 | válasz erre | #144694
Hello! Oszinten szolva nem tom hany publikacio jelent meg feher golya, szalakota versus parlagi vipera ugyben... sot nem tom bizonyitott-e, hogy a vaddiszno predalja a tuzokot vagy a hamvas retihejat, polingot, harist??? Passz. Total inszignifikansnak latom az adott helyen es idoben 3 honapig tarto "tudomanyos" vizsgalatokat. Ugyanigy eszembe sincs megkerdojelezni a tapasztalataitokat, maximalisan tiszteletben tartom azokat. Remelem Ti is az enyimeket, irtam konkrrt peldat is! En itt, sajat tapasztalatok alapjan, ha nem gond, ugy tekintek a hattyura, mint a vaddisznora. Ami szinten termeszetes modon terjedt el... merthogy itt senki nem tenyeszti, az biztos. Az uhut, golyat, szencinket, ha lehet, akkor nonscientific demagog modon ugorjuk at a picsaba! Meg a kinai verebet is...
L
Szinai Péter 2015.06.24. 10:30 | válasz erre | #144693
Válasz Molnár László üzenetére (#144688, 2015-06-22 19:53:46):
A hattyú témához. Az elmúlt közel 12 év alatt, mióta a mostani területeket figyelhetem (Péteri-tó, Gátéri Fehér-tó és környékük) számomra úgy tűnik, hogy a hattyú egy kifejezetten inváziós faj. Vagyis ha megfelelő élőhely keletkezik valahol, megjelenik rajta, és akár tök sok is lehet (a Gátéri Fehér-tónál 100-130 körül van tél óta, még mindig!). És lám kevés is a gólyatöcs, gulipán, de tavaly meg alsó hangon 150 pár gólyatöcs költött, gulipán egy sem (én nem találtam), de hattyú sem nagyon volt, csak 3-4 pár fészkelt. Igaz a vízszint tavaly júniusban 15-25 cm volt, most meg 50-100 cm-ről indult, még mindig 40-60 cm, tehát a hattyúknak kifejezetten kedvező, a limikóláknak meg nem annyira. És a hattyúk mellett ott van minden más faj, aminek ilyenkor "ott a helye". Persze a szárcsa és tőkés réce sokkal tömegesebb, mint a böjti vagy a cigányréce, de azok is ott vannak. És most már legalább 4 pár gulipánt tudok fiókákkal, és akár a hattyúkkal együtt is békésen elvannak. Viszont és ez a lényeg, hattyú fiókát nem nagyon látok. A Péteri-tóban még sosem lépte túl a 6-7 párt általában 2-4 pár költ. Idén 5 párról tudok, ezek ekkora területen simán elférnek. Ezek nem mind a Péteri-óban vannak, vagyis nem egy helyen, hanem elszórtan a területen. Ugyanakkor vagy 50-60 fiókás nyári lúd család is volt, és réce fióka is van dögivel. Volt, hogy a gémtelep szélén találtam a hattyúfészket, se a kócsagot, se a vörös gémet nem zavarta ez az együttlét. Idén a Fehér-tóban egy hatalmas hattyúfészektől 10 méteren belül 2 szárcsa fészek volt. Sosem tapasztaltam, hogy a hattyúk extra agresszivitással üldöztek volna bármilyen más fajt is. A nyári ludaktól viszont gyakran látok ilyet fészkelési, de különösen fióka vezetési időben, de ez is csak a család körüli pár méterre vonatkozik. Tudok itt egy kis szikes tavacskát, pár hektár, 1 pár hattyú fészkelt benne 7 kölkük van, és mellettük simán ott vannak a szárcsák, bíbicek, vöcskök minden gond nélkül. Gátéren most is van simán a tanya kijáró házi állatai (csirkék, kacsák, libák) közt hattyú sőt, bejárnak néha kosztolni, ahol különösebb agresszió nélkül el vannak a baromfival. Szóval, ha véletlenül túlszaporodnának, akkor majd jön a táplálék hiány, meg valami járványok, és összeomlik az állomány. Mondjuk etetgetni őket a Balaton parton és más helyeken szerintem is felesleges, de nem hinném, hogy pont a bütykös hattyú okozná a fő gondot. Vagy ha igen, akkor erről egzakt kutatás kellene, nem ez a szubjektív bemondás, hogy hű de sok a hattyú, irtsuk mán ki! Ez olyan eccerű horgászos-vadászos jellegű, ott sem a hozzáértőkre jellemző. Szerintem.

szintén a témához.
Szerintem jelentősen kellene csökkenteni az uhu állományt hiszen növekszik és gyakran fokozottan védett ragadózó madarakat sok egyéb védett fajt is zsákmányol! Vagy mérgezzük le az összes fehér gólyát a potenciális parlagi vipera élőhelyeken, hiszen szívesen zsákmányol viperát ami „természetvédelmi szempontból sokkal értékesebb”!
A bütykös hattyúval kapcsolatos nemzetközi szakirodalmat elég jól ismerem (talán legjobban az országban), konkrét TUDOMÁNYOSAN MEGALAPOZOTT tanulmányt NEM ismerek a faj vélt káros természetvédelmi hatásával kapcsolatban. (Ha valaki tud ilyet kérem jelezze – komolyan!) Perhecc, viszont az utóbbi évekből két adat is van a Balatonról amikor nyári lúd fiókát vezetett a hattyú pár…
A faj a 18. század végéi őshonos volt az országban, aztán az 1970-es évektől SPONTÁN visszatelepedett (az kétségtelen, hogy ezen egyedek dél-német és osztrák telepítésekből származhattak). Azóta országosan elterjed, az határozottan kijelenthetem, hogy – legalábbis a Dunántúlon – beállt, stagnáló állománnyal. Legnagyobb hazai fészkelő és vedlő állománya (Kis-Balaton, Balaton állománya stabil az utóbbi 15 évben, sőt esetenként csökkenő).
Hogy a fennálló ökológia rendszerekbe – bizonyos buta, kicsinyes és korlátolt emberi szempontok szerint – történő beavatkozások mivel járhatnak arra kedvenc példám a kínai verebek „ügye” .
http://www.origo.hu/kornyezet/20141014-a-vilag-legnagyobb-kornyezeti-katasztrofai-kina-nagy-ugras-ehinseg-le-a-verebekkel-es.html
Angolul kicsit bővebben:
http://www.independent.co.uk/environment/nature/nature_studies/nature-studies-by-michael-mccarthy-the-sparrow-that-survived-maos-purge-2068993.html
v.
http://io9.com/5927112/chinas-worst-self-inflicted-disaster-the-campaign-to-wipe-out-the-common-sparrow
stb.

Péter
Molnár László 2015.06.22. 19:53 | válasz erre | #144688
A hattyú témához. Az elmúlt közel 12 év alatt, mióta a mostani területeket figyelhetem (Péteri-tó, Gátéri Fehér-tó és környékük) számomra úgy tűnik, hogy a hattyú egy kifejezetten inváziós faj. Vagyis ha megfelelő élőhely keletkezik valahol, megjelenik rajta, és akár tök sok is lehet (a Gátéri Fehér-tónál 100-130 körül van tél óta, még mindig!). És lám kevés is a gólyatöcs, gulipán, de tavaly meg alsó hangon 150 pár gólyatöcs költött, gulipán egy sem (én nem találtam), de hattyú sem nagyon volt, csak 3-4 pár fészkelt. Igaz a vízszint tavaly júniusban 15-25 cm volt, most meg 50-100 cm-ről indult, még mindig 40-60 cm, tehát a hattyúknak kifejezetten kedvező, a limikóláknak meg nem annyira. És a hattyúk mellett ott van minden más faj, aminek ilyenkor "ott a helye". Persze a szárcsa és tőkés réce sokkal tömegesebb, mint a böjti vagy a cigányréce, de azok is ott vannak. És most már legalább 4 pár gulipánt tudok fiókákkal, és akár a hattyúkkal együtt is békésen elvannak. Viszont és ez a lényeg, hattyú fiókát nem nagyon látok. A Péteri-tóban még sosem lépte túl a 6-7 párt általában 2-4 pár költ. Idén 5 párról tudok, ezek ekkora területen simán elférnek. Ezek nem mind a Péteri-óban vannak, vagyis nem egy helyen, hanem elszórtan a területen. Ugyanakkor vagy 50-60 fiókás nyári lúd család is volt, és réce fióka is van dögivel. Volt, hogy a gémtelep szélén találtam a hattyúfészket, se a kócsagot, se a vörös gémet nem zavarta ez az együttlét. Idén a Fehér-tóban egy hatalmas hattyúfészektől 10 méteren belül 2 szárcsa fészek volt. Sosem tapasztaltam, hogy a hattyúk extra agresszivitással üldöztek volna bármilyen más fajt is. A nyári ludaktól viszont gyakran látok ilyet fészkelési, de különösen fióka vezetési időben, de ez is csak a család körüli pár méterre vonatkozik. Tudok itt egy kis szikes tavacskát, pár hektár, 1 pár hattyú fészkelt benne 7 kölkük van, és mellettük simán ott vannak a szárcsák, bíbicek, vöcskök minden gond nélkül. Gátéren most is van simán a tanya kijáró házi állatai (csirkék, kacsák, libák) közt hattyú sőt, bejárnak néha kosztolni, ahol különösebb agresszió nélkül el vannak a baromfival. Szóval, ha véletlenül túlszaporodnának, akkor majd jön a táplálék hiány, meg valami járványok, és összeomlik az állomány. Mondjuk etetgetni őket a Balaton parton és más helyeken szerintem is felesleges, de nem hinném, hogy pont a bütykös hattyú okozná a fő gondot. Vagy ha igen, akkor erről egzakt kutatás kellene, nem ez a szubjektív bemondás, hogy hű de sok a hattyú, irtsuk mán ki! Ez olyan eccerű horgászos-vadászos jellegű, ott sem a hozzáértőkre jellemző. Szerintem.
Hraskó Gábor 2015.06.21. 16:09 | válasz erre | #144680
Válasz Hraskó Gábor üzenetére (#144679, 2015-06-21 16:06:39):
Na, ha már arról az oszlopról hiányzott az isabellina, akkor legalább együnk egy jót!

(pusztai hantmadár dip, Hortobágy)

Hmmm... Bocs, juszt is a rossz fórumba ment. Akkor a terepi hír az, hogy ma délelőtt 6 órán kerestük, de nem lett meg a pusztai hantmadár.
Hraskó Gábor 2015.06.21. 16:06 | válasz erre | #144679
Na, ha már arról az oszlopról hiányzott az isabellina, akkor legalább együnk egy jót!

(pusztai hantmadár dip, Hortobágy)
Németh-Bóka Lajos 2015.06.20. 23:00 | válasz erre | #144675
Válasz Molnár István Lotár üzenetére (#144673, 2015-06-19 13:48:55):
halihó! halkan kérdezném, ez itt egy madarász oldal? mielőtt belemerülnék a témába - volna véleményem - arra kérnék minden madarászt, hogy az ilyenfajta rendrakást hagyjuk már meg a tévedhetetlen horgász és vadász társadalomnak!
üdv lotár

Ha a tevedhetetlen termeszetvedok es a tevedhetetlen madaraszok nem csinaltak volna egy a kanadai aranyvesszohoz vagy a selyemkorohoz hasonlithato invaziv dogbol vedett/vadaszati ideny nelkuli (kvazi ugyanaz...) fajt, akkor most nem kene azon agyalni, hogy mikent lehetne kiirtania ezt a mocskot a tevedhetetlen horgaszoknak es vadaszoknak. Most, hogy el lett b..va, szerintem hagyjuk rajuk, amugy is kocsog mind. Es foleg ne beszeljunk rola! itt van mindjart egy vodor homok, en ebbe most bele is dugom a fejem... voltakeppen... mindig is jol allt a fejemen egy vodor homok...
Kisari Szabolcs 2015.06.20. 17:33 | válasz erre | #144674
Válasz Molnár István Lotár üzenetére (#144673, 2015-06-19 13:48:55):
halihó! halkan kérdezném, ez itt egy madarász oldal? mielőtt belemerülnék a témába - volna véleményem - arra kérnék minden madarászt, hogy az ilyenfajta rendrakást hagyjuk már meg a tévedhetetlen horgász és vadász társadalomnak!
üdv lotár

Hát, ha kimegyek mostanában Dinnyésre, akkor nemigen jut eszembe okosabb.
Molnár István Lotár 2015.06.19. 13:48 | válasz erre | #144673
Válasz Németh-Bóka Lajos üzenetére (#144671, 2015-06-19 09:28:00):
Szerintem is katasztrofalis a hattyuhelyzet, tegnapi pelda: itt a Szeviz-csatornan van egy kis hid, attol jobbra egy hattyucsalad, ami mellett 300 meteres szakaszon semmi de semmi nem el meg. Hid masik (hattyumentes...) oldalan minimum 4-5 tokesrececsalad, ugyanekkora szakaszon. Egy kib...tt Istenverese a hattyu, pont ugy mint a dolmanyos varju, a szarka, meg persze a vaddiszno es az agyonvakcinazott rokatomeg. Itt a kornyeken 2000 ota gyakorlatilag minden foldon feszkelo faj eltunt, nincsen se hamvas retiheja, se haris, se poling, aprovadrol nem beszelve. A hattyulat meg nem gyuruzni kene, hanem elvagni a nyakukat, pont ugyanannyi energia. Allitolag jo kolbaszt lehet belole tolteni, ha valakit motival.

halihó! halkan kérdezném, ez itt egy madarász oldal? mielőtt belemerülnék a témába - volna véleményem - arra kérnék minden madarászt, hogy az ilyenfajta rendrakást hagyjuk már meg a tévedhetetlen horgász és vadász társadalomnak!
üdv lotár
Németh-Bóka Lajos 2015.06.19. 09:28 | válasz erre | #144671
Szerintem is katasztrofalis a hattyuhelyzet, tegnapi pelda: itt a Szeviz-csatornan van egy kis hid, attol jobbra egy hattyucsalad, ami mellett 300 meteres szakaszon semmi de semmi nem el meg. Hid masik (hattyumentes...) oldalan minimum 4-5 tokesrececsalad, ugyanekkora szakaszon. Egy kib...tt Istenverese a hattyu, pont ugy mint a dolmanyos varju, a szarka, meg persze a vaddiszno es az agyonvakcinazott rokatomeg. Itt a kornyeken 2000 ota gyakorlatilag minden foldon feszkelo faj eltunt, nincsen se hamvas retiheja, se haris, se poling, aprovadrol nem beszelve. A hattyulat meg nem gyuruzni kene, hanem elvagni a nyakukat, pont ugyanannyi energia. Allitolag jo kolbaszt lehet belole tolteni, ha valakit motival.
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 Következő » Utolsó »
Fórum
Milyen madarat láttam?
békászó
Ma, 11:59 - Dr. Havasi Máté
Események, rendezvények
Sziasztok! Gondolom Husi azt akarta írni, hogy a 40 éves...
2015.07.01. 07:25 - Németh Ákos
Apróhirdetések
Eladó Manfrotto 488RC4 gömbfej. Ára: 20000 Ft. ...
2015.06.29. 20:38 - Kókay Bence
Szavazás
Melyik legyen a 2011-es év faja? Tovább »
Hírek, felhívások
Terepmadarász Találkozó és MadarászFutam
2015.06.29.
Az idei évben a szokásos Terepmadarász Találkozónkat Apajon tartjuk, október 8-11. között.A... Tovább »
Beszámolók
Fél szemmel Pekingben
2015.04.06.
Március és április fordulóján volt szerencsém egy hetet Pekingben és közvetlen környékén tölteni.... Tovább »
Galériák
Haris
Crex crex
2015. július 1.
 
Kis poszáta
Sylvia curruca
2015. június 30.
 
 
1 % - ami nem egyre megy
 
© 2010 www.birding.hu Pest Környéki Madarász Kör
FőoldalInfóMegfigyelésekGalériákFajlistákMME NomenclatorRegisztráció