PKMK
Feltöltött képek száma: 54967   Megfigyelési adatok száma: 179138
   
E-mail cím:
Jelszó:
Fórum

A topikok használata során kérjük a Fórumszabályzatban foglaltak betartását!

A fórumban való szabadszavas keresés esetén, ha a főoldalon vagy, akkor az összes topikból keresel, ha benne vagy egy adott topikban, akkor csak az adott topikban keresel.


Terepmadarászat / Magyarországi terepi hírek
Vissza a fórumtémákhoz

A fajok viselkedésével, költésével, költési sikerességével, tömeges vagy szokatlanul alacsony számú átvonulásával foglalkozó topik.
Új hozzászólás írása


Kép csatolása:
Maximum 1200x1200 pixel és 300kb méretű jpeg típusú képet tölthetsz fel.
Terepmadarászat:
Ilycsin László Tegnap, 21:03 | válasz erre | #144793
Sziasztok!

Egy kis segítséget szeretnék kérni: cikkíráshoz szükségem lenne néhány madár magyar tudományos nevére, de a neten nem találok teljesen egyértelmű választ a problémámra, esetleg itt valaki?!

A szóban-forgó fajok:

Acrocephalus sechellensis
Foudia sechellarum
Cinnyris dussumieri
Copsychus sechellarum
Alectroenas pulcherrimus

Előre is köszönöm
Somogyi Csaba 2015.07.13. 12:34 | válasz erre | #144744
Válasz Tokody Béla üzenetére (#144743, 2015-07-13 11:58:49):
Sziasztok!

Annyi kérdésem lenne, hogy biztosan költ a madár ott? Csak azért, mert ismerek több olyan esetet az idei évről is, ahol őrzik a madarak az odút, ülnek rajta, folyton mellette vannak, de költeni meg sem próbáltak.
Tehát egy költési időszakban történő előfordulás a szalakótánál messze nem költés.
Viszont ha költ, az nagyon jó adat.

Üdv!

Tokody Béla

Kedves Béla!
Erről nincs infóm. Időhiányában nem tudtuk az egész terepet átnézni. Egy akácon ült a madár, amikor pedig kicsit megindultunk felé elrepült a rét másik végébe. Ennyi volt a találkozásom vele mindössze.
Üdv:
Csaba
Tokody Béla 2015.07.13. 11:58 | válasz erre | #144743
Válasz Somogyi Csaba üzenetére (#144740, 2015-07-12 19:40:31):
Kedves Gergely!
Ha ezen múlik, én bejelöltem a kenyeri madarat. Nem titkolózásból dobtam fel csak a falu nevét, hanem mert legtöbb esetben lusta vagyok pontos helyet bejelölni. Nem sok olyan adatom van, amire ugranak az emberek, ezért is szoktam meg ezt.
Csaba

Sziasztok!

Annyi kérdésem lenne, hogy biztosan költ a madár ott? Csak azért, mert ismerek több olyan esetet az idei évről is, ahol őrzik a madarak az odút, ülnek rajta, folyton mellette vannak, de költeni meg sem próbáltak.
Tehát egy költési időszakban történő előfordulás a szalakótánál messze nem költés.
Viszont ha költ, az nagyon jó adat.

Üdv!

Tokody Béla
Somogyi Csaba 2015.07.12. 19:40 | válasz erre | #144740
Válasz Kovács Gergely Károly üzenetére (#144733, 2015-07-11 17:28:24):
Kedves Mindenki!
Felkaptam a fejem a Vas megyei szalakóták hírére (gondolom nem csak én). Az adatok pontos helyének maximális tiszteletben tartása mellett (megértem ha titok) megyeszinten Fejér és Vas mellett tud még valaki a Dunántúlon szalakótát? Mert a fejérieket a kiskunsági állományból eredeztettük, ez a vasi azonban nagyon kilóg a képből.
Köszönettel:
Kovács Gergely

Kedves Gergely!
Ha ezen múlik, én bejelöltem a kenyeri madarat. Nem titkolózásból dobtam fel csak a falu nevét, hanem mert legtöbb esetben lusta vagyok pontos helyet bejelölni. Nem sok olyan adatom van, amire ugranak az emberek, ezért is szoktam meg ezt.
Csaba
Németh-Bóka Lajos 2015.07.12. 13:42 | válasz erre | #144734
Nem tom... en lelkiszegeny maradnek, nem ertem miert titok a vasi szalakota??? Gondolom ez valami dedo, ha mar eccer hulyegyerekek vagyunk. Ami ennel is jobban felhuz, az az elso hazai darukoltes. Hogy nem lehetett kulturaltan kozkincse es megtekinthetovo tenni, nyilvan nem a feszket, hanem pld. a szulokkel maszkalo kirepulos madarakat, az gondolom arra utal, hogy technikailag kivitelezhetetlen volt. Kar! Esetleg webkamerat is lehetett volna tenni a feszekre... gondolom nem volt ra penz... legkozelebb ha ilyen van, szoljatok, majd adok ra.
L
Kovács Gergely Károly 2015.07.11. 17:28 | válasz erre | #144733
Kedves Mindenki!
Felkaptam a fejem a Vas megyei szalakóták hírére (gondolom nem csak én). Az adatok pontos helyének maximális tiszteletben tartása mellett (megértem ha titok) megyeszinten Fejér és Vas mellett tud még valaki a Dunántúlon szalakótát? Mert a fejérieket a kiskunsági állományból eredeztettük, ez a vasi azonban nagyon kilóg a képből.
Köszönettel:
Kovács Gergely
Szalai Kornél 2015.06.26. 09:38 | válasz erre | #144696
Válasz Szinai Péter üzenetére (#144693, 2015-06-24 10:30:27):
szintén a témához.
Szerintem jelentősen kellene csökkenteni az uhu állományt hiszen növekszik és gyakran fokozottan védett ragadózó madarakat sok egyéb védett fajt is zsákmányol! Vagy mérgezzük le az összes fehér gólyát a potenciális parlagi vipera élőhelyeken, hiszen szívesen zsákmányol viperát ami „természetvédelmi szempontból sokkal értékesebb”!
A bütykös hattyúval kapcsolatos nemzetközi szakirodalmat elég jól ismerem (talán legjobban az országban), konkrét TUDOMÁNYOSAN MEGALAPOZOTT tanulmányt NEM ismerek a faj vélt káros természetvédelmi hatásával kapcsolatban. (Ha valaki tud ilyet kérem jelezze – komolyan!) Perhecc, viszont az utóbbi évekből két adat is van a Balatonról amikor nyári lúd fiókát vezetett a hattyú pár…
A faj a 18. század végéi őshonos volt az országban, aztán az 1970-es évektől SPONTÁN visszatelepedett (az kétségtelen, hogy ezen egyedek dél-német és osztrák telepítésekből származhattak). Azóta országosan elterjed, az határozottan kijelenthetem, hogy – legalábbis a Dunántúlon – beállt, stagnáló állománnyal. Legnagyobb hazai fészkelő és vedlő állománya (Kis-Balaton, Balaton állománya stabil az utóbbi 15 évben, sőt esetenként csökkenő).
Hogy a fennálló ökológia rendszerekbe – bizonyos buta, kicsinyes és korlátolt emberi szempontok szerint – történő beavatkozások mivel járhatnak arra kedvenc példám a kínai verebek „ügye” .
http://www.origo.hu/kornyezet/20141014-a-vilag-legnagyobb-kornyezeti-katasztrofai-kina-nagy-ugras-ehinseg-le-a-verebekkel-es.html
Angolul kicsit bővebben:
http://www.independent.co.uk/environment/nature/nature_studies/nature-studies-by-michael-mccarthy-the-sparrow-that-survived-maos-purge-2068993.html
v.
http://io9.com/5927112/chinas-worst-self-inflicted-disaster-the-campaign-to-wipe-out-the-common-sparrow
stb.

Péter

Köszönöm a válaszokat hattyú témában.
Elfogadom a hozzáértők objektivitásra törekvő válaszait (leszámítva a széncinkés-uhus összemosásokat), de engedtessék meg nekem, hogy SZUBJEKTÍVE soknak érezzem egy-egy adott élőhelyen a létszámukat és jelenlétüket.

Egy tegnapi adalék:
http://www.birding.hu/megfigyeles/adatlap/661100

Peace,
Kornél
Németh-Bóka Lajos 2015.06.24. 19:01 | válasz erre | #144694
Hello! Oszinten szolva nem tom hany publikacio jelent meg feher golya, szalakota versus parlagi vipera ugyben... sot nem tom bizonyitott-e, hogy a vaddiszno predalja a tuzokot vagy a hamvas retihejat, polingot, harist??? Passz. Total inszignifikansnak latom az adott helyen es idoben 3 honapig tarto "tudomanyos" vizsgalatokat. Ugyanigy eszembe sincs megkerdojelezni a tapasztalataitokat, maximalisan tiszteletben tartom azokat. Remelem Ti is az enyimeket, irtam konkrrt peldat is! En itt, sajat tapasztalatok alapjan, ha nem gond, ugy tekintek a hattyura, mint a vaddisznora. Ami szinten termeszetes modon terjedt el... merthogy itt senki nem tenyeszti, az biztos. Az uhut, golyat, szencinket, ha lehet, akkor nonscientific demagog modon ugorjuk at a picsaba! Meg a kinai verebet is...
L
Szinai Péter 2015.06.24. 10:30 | válasz erre | #144693
Válasz Molnár László üzenetére (#144688, 2015-06-22 19:53:46):
A hattyú témához. Az elmúlt közel 12 év alatt, mióta a mostani területeket figyelhetem (Péteri-tó, Gátéri Fehér-tó és környékük) számomra úgy tűnik, hogy a hattyú egy kifejezetten inváziós faj. Vagyis ha megfelelő élőhely keletkezik valahol, megjelenik rajta, és akár tök sok is lehet (a Gátéri Fehér-tónál 100-130 körül van tél óta, még mindig!). És lám kevés is a gólyatöcs, gulipán, de tavaly meg alsó hangon 150 pár gólyatöcs költött, gulipán egy sem (én nem találtam), de hattyú sem nagyon volt, csak 3-4 pár fészkelt. Igaz a vízszint tavaly júniusban 15-25 cm volt, most meg 50-100 cm-ről indult, még mindig 40-60 cm, tehát a hattyúknak kifejezetten kedvező, a limikóláknak meg nem annyira. És a hattyúk mellett ott van minden más faj, aminek ilyenkor "ott a helye". Persze a szárcsa és tőkés réce sokkal tömegesebb, mint a böjti vagy a cigányréce, de azok is ott vannak. És most már legalább 4 pár gulipánt tudok fiókákkal, és akár a hattyúkkal együtt is békésen elvannak. Viszont és ez a lényeg, hattyú fiókát nem nagyon látok. A Péteri-tóban még sosem lépte túl a 6-7 párt általában 2-4 pár költ. Idén 5 párról tudok, ezek ekkora területen simán elférnek. Ezek nem mind a Péteri-óban vannak, vagyis nem egy helyen, hanem elszórtan a területen. Ugyanakkor vagy 50-60 fiókás nyári lúd család is volt, és réce fióka is van dögivel. Volt, hogy a gémtelep szélén találtam a hattyúfészket, se a kócsagot, se a vörös gémet nem zavarta ez az együttlét. Idén a Fehér-tóban egy hatalmas hattyúfészektől 10 méteren belül 2 szárcsa fészek volt. Sosem tapasztaltam, hogy a hattyúk extra agresszivitással üldöztek volna bármilyen más fajt is. A nyári ludaktól viszont gyakran látok ilyet fészkelési, de különösen fióka vezetési időben, de ez is csak a család körüli pár méterre vonatkozik. Tudok itt egy kis szikes tavacskát, pár hektár, 1 pár hattyú fészkelt benne 7 kölkük van, és mellettük simán ott vannak a szárcsák, bíbicek, vöcskök minden gond nélkül. Gátéren most is van simán a tanya kijáró házi állatai (csirkék, kacsák, libák) közt hattyú sőt, bejárnak néha kosztolni, ahol különösebb agresszió nélkül el vannak a baromfival. Szóval, ha véletlenül túlszaporodnának, akkor majd jön a táplálék hiány, meg valami járványok, és összeomlik az állomány. Mondjuk etetgetni őket a Balaton parton és más helyeken szerintem is felesleges, de nem hinném, hogy pont a bütykös hattyú okozná a fő gondot. Vagy ha igen, akkor erről egzakt kutatás kellene, nem ez a szubjektív bemondás, hogy hű de sok a hattyú, irtsuk mán ki! Ez olyan eccerű horgászos-vadászos jellegű, ott sem a hozzáértőkre jellemző. Szerintem.

szintén a témához.
Szerintem jelentősen kellene csökkenteni az uhu állományt hiszen növekszik és gyakran fokozottan védett ragadózó madarakat sok egyéb védett fajt is zsákmányol! Vagy mérgezzük le az összes fehér gólyát a potenciális parlagi vipera élőhelyeken, hiszen szívesen zsákmányol viperát ami „természetvédelmi szempontból sokkal értékesebb”!
A bütykös hattyúval kapcsolatos nemzetközi szakirodalmat elég jól ismerem (talán legjobban az országban), konkrét TUDOMÁNYOSAN MEGALAPOZOTT tanulmányt NEM ismerek a faj vélt káros természetvédelmi hatásával kapcsolatban. (Ha valaki tud ilyet kérem jelezze – komolyan!) Perhecc, viszont az utóbbi évekből két adat is van a Balatonról amikor nyári lúd fiókát vezetett a hattyú pár…
A faj a 18. század végéi őshonos volt az országban, aztán az 1970-es évektől SPONTÁN visszatelepedett (az kétségtelen, hogy ezen egyedek dél-német és osztrák telepítésekből származhattak). Azóta országosan elterjed, az határozottan kijelenthetem, hogy – legalábbis a Dunántúlon – beállt, stagnáló állománnyal. Legnagyobb hazai fészkelő és vedlő állománya (Kis-Balaton, Balaton állománya stabil az utóbbi 15 évben, sőt esetenként csökkenő).
Hogy a fennálló ökológia rendszerekbe – bizonyos buta, kicsinyes és korlátolt emberi szempontok szerint – történő beavatkozások mivel járhatnak arra kedvenc példám a kínai verebek „ügye” .
http://www.origo.hu/kornyezet/20141014-a-vilag-legnagyobb-kornyezeti-katasztrofai-kina-nagy-ugras-ehinseg-le-a-verebekkel-es.html
Angolul kicsit bővebben:
http://www.independent.co.uk/environment/nature/nature_studies/nature-studies-by-michael-mccarthy-the-sparrow-that-survived-maos-purge-2068993.html
v.
http://io9.com/5927112/chinas-worst-self-inflicted-disaster-the-campaign-to-wipe-out-the-common-sparrow
stb.

Péter
Molnár László 2015.06.22. 19:53 | válasz erre | #144688
A hattyú témához. Az elmúlt közel 12 év alatt, mióta a mostani területeket figyelhetem (Péteri-tó, Gátéri Fehér-tó és környékük) számomra úgy tűnik, hogy a hattyú egy kifejezetten inváziós faj. Vagyis ha megfelelő élőhely keletkezik valahol, megjelenik rajta, és akár tök sok is lehet (a Gátéri Fehér-tónál 100-130 körül van tél óta, még mindig!). És lám kevés is a gólyatöcs, gulipán, de tavaly meg alsó hangon 150 pár gólyatöcs költött, gulipán egy sem (én nem találtam), de hattyú sem nagyon volt, csak 3-4 pár fészkelt. Igaz a vízszint tavaly júniusban 15-25 cm volt, most meg 50-100 cm-ről indult, még mindig 40-60 cm, tehát a hattyúknak kifejezetten kedvező, a limikóláknak meg nem annyira. És a hattyúk mellett ott van minden más faj, aminek ilyenkor "ott a helye". Persze a szárcsa és tőkés réce sokkal tömegesebb, mint a böjti vagy a cigányréce, de azok is ott vannak. És most már legalább 4 pár gulipánt tudok fiókákkal, és akár a hattyúkkal együtt is békésen elvannak. Viszont és ez a lényeg, hattyú fiókát nem nagyon látok. A Péteri-tóban még sosem lépte túl a 6-7 párt általában 2-4 pár költ. Idén 5 párról tudok, ezek ekkora területen simán elférnek. Ezek nem mind a Péteri-óban vannak, vagyis nem egy helyen, hanem elszórtan a területen. Ugyanakkor vagy 50-60 fiókás nyári lúd család is volt, és réce fióka is van dögivel. Volt, hogy a gémtelep szélén találtam a hattyúfészket, se a kócsagot, se a vörös gémet nem zavarta ez az együttlét. Idén a Fehér-tóban egy hatalmas hattyúfészektől 10 méteren belül 2 szárcsa fészek volt. Sosem tapasztaltam, hogy a hattyúk extra agresszivitással üldöztek volna bármilyen más fajt is. A nyári ludaktól viszont gyakran látok ilyet fészkelési, de különösen fióka vezetési időben, de ez is csak a család körüli pár méterre vonatkozik. Tudok itt egy kis szikes tavacskát, pár hektár, 1 pár hattyú fészkelt benne 7 kölkük van, és mellettük simán ott vannak a szárcsák, bíbicek, vöcskök minden gond nélkül. Gátéren most is van simán a tanya kijáró házi állatai (csirkék, kacsák, libák) közt hattyú sőt, bejárnak néha kosztolni, ahol különösebb agresszió nélkül el vannak a baromfival. Szóval, ha véletlenül túlszaporodnának, akkor majd jön a táplálék hiány, meg valami járványok, és összeomlik az állomány. Mondjuk etetgetni őket a Balaton parton és más helyeken szerintem is felesleges, de nem hinném, hogy pont a bütykös hattyú okozná a fő gondot. Vagy ha igen, akkor erről egzakt kutatás kellene, nem ez a szubjektív bemondás, hogy hű de sok a hattyú, irtsuk mán ki! Ez olyan eccerű horgászos-vadászos jellegű, ott sem a hozzáértőkre jellemző. Szerintem.
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 Következő » Utolsó »
Fórum
Milyen madarat láttam?
Hálás köszönetem! Sajnos a parlagi sasról csak ez az egy...
Tegnap, 22:33 - Hegedűs Sándor
Magyarországi terepi hírek
Sziasztok! Egy kis segítséget szeretnék kérni:...
Tegnap, 21:03 - Ilycsin László
Furcsa madarak
Üdv! Tegnap találkoztunk (Belső Angéla, Dr. Kaufman...
Tegnap, 20:13 - Hencz Péter
Szavazás
Melyik legyen a 2011-es év faja? Tovább »
Hírek, felhívások
Természetfotó pályázat 2015
2015.07.04.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetfotó pályázatot hirdet a IV. Fehértavi Darvadozás, a... Tovább »
Beszámolók
Fél szemmel Pekingben
2015.04.06.
Március és április fordulóján volt szerencsém egy hetet Pekingben és közvetlen környékén tölteni.... Tovább »
Galériák
Apró partfutó
Calidris minuta
2015. május 11.
 
Feketenyakú vöcsök
Podiceps nigricollis
2014. augusztus 11.
 
Terekcankó
Xenus cinereus
2013. augusztus 28.
 
PKMK
 
© 2010 www.birding.hu Pest Környéki Madarász Kör
FőoldalInfóMegfigyelésekGalériákFajlistákMME NomenclatorRegisztráció