A fórumba csak regisztrált felhasználóink írhatnak.
Kérjük, regisztrálj Te is, vagy ha már megtetted, lépj be!

Ide is kell kellene menni:

http://www.biotope.no/2012/01/gullfest-arctic-birding-highlight-of.html

Gullfest The Arctic Bird Event - Varanger

Köszönöm!
Kornél

Válasz Szalai Kornél üzenetére (#40221, 2011-12-14 17:27:09):

Szia Kornél!

Az első évben végzet felmérésről már elkészült a cikk, a következő Heliaca fogja közölni.
Az első évben történt Jász-Nagykun-Szolnok megyei felmérésről itt találhatsz egy összefoglalót: http://www.nimfea.hu/aktualis/090323.htm

Egyébként pedig már elérhető és letölthető a felmérési útmutató és az adatlap is: http://www.nimfea.hu/programjaink/bio/bagoly/felmeres.htm

Üdv!

László Csaba

Válasz László Csaba üzenetére (#40021, 2011-12-14 00:32:18):

Szia Csaba!

Az előző 2 felmérés fel lett dolgozva és esetleg publikálva valahol? Gondolom - többünket érdekelne...

Köszi,
Kornél

Tisztelt Madarászok!

Az idei télen 3. alkalommal kerül megrendezésre az országos erdei fülesbagoly téli gyülekezőhelyek felmérése.

Az erdei fülesbagoly (Asio otus) hazánk egyik legközismertebb fészkelő bagolyfaja. Közismertsége ellenére sajnos sem a fészkelőállomány, sem a telelőállomány nagyságával nem vagyunk tisztában.
A 2009/2010 tél folyamán megkezdett, egységes módszertan szerinti, önkéntes felmérők segítségével történő erdei fülesbagoly telelőállomány felmérést kívánjuk folytatni, melynek célja, hogy regionális illetve országos szinten aktuális képet kapjunk a faj hazánkban telelő állományáról a 2011/2012 télre vonatkozóan.
A felmérés önkéntes alapú. Olyan felmérők jelentkezését várjuk, akik az erdei fülesbagoly gyülekezőhelyeket a módszertanban leírtaknak megfelelően fel tudják mérni.

Egy felmérő több települést is vállalhat, de csak annyit, amennyit mindhárom téli hónapban le tud járni.

A felmérések időpontjai:
- 2011. december 16-17-18.
- 2012. január 13-14-15.
- 2012. február 10-11-12.

A felmérési alkalom minden hónap középső hétvégéjének szombatja. Indokolt esetben (pl. kedvezőtlen időjárás miatt) pénteken vagy vasárnap is elvégezhető a felmérés. A pénteki napok azért szükségesek, hogy azokon a helyeken, ahol zárt udvarban, pl. intézményeknél található a gyülekezőhely, lehetőség legyen nyitvatartási időben bejutni és elvégezni a számolást.

A felmérés általános módszere a nappalozóhelyen tartózkodó madarak nappali számolása.
A telelőhelyek általában a települések központi részén találhatóak: templomkertben, iskolaudvaron, parkokban, lakótelepek környékén, elhagyott udvarokban, illetve a települések szélén található temetőkertekben. Elsősorban a baglyok az örökzöld fákhoz kötődnek, illetve kedvelik, ha a fák körül magas épületek helyezkednek el, melyek védelmet nyújtanak az erős széltől. A baglyok jelenlétére a járdán, illetve a nappalozóhelyül szolgáló fák alatt található köpetek, ürüléknyomok utalnak.
A hó közepén végzett számlálásokkor az erre a célra szolgáló adatlapon kerülnek rögzítésre az adatok. A számlálást minden esetben nagy körültekintéssel kell végezni, kerülve a madarak felzavarását. Ajánlott az egyes fákon tartózkodó madarakat többször, több nézőpontból (közvetlen a fa alól (ha lehet), illetve a fától eltávolodva, különböző irányokból, távcsővel is nézve) átszámolni.
Fordítsunk nagy figyelmet az esetleg az erdei fülesekkel együtt nappalozó réti fülesbaglyokra is, előfordulásukat a hely pontos jelölésével szintén regisztráljuk!

A megtalált gyülekezőhelyeket, illetve az egyszer már felmért helyszíneket a szinkronszámlálások alkalmával mindhárom téli hónapban fel kell mérni.
A nulla adat is adat, így azokról a helyszínekről is várjuk az információt, ahol nem került elő erdei fülesbagoly.

A felmérés során adott körülmények között kiegészítő felmérési módszer alkalmazása is szükségessé válhat. A sűrű örökzöldek (pl. fejlett ezüstfenyők) takarásában nagyobb számban gyűlhetnek össze erdei fülesbaglyok. A takarás miatt a pontos számlálás esetleg nem lehetséges, vagy a sűrűn álló fák miatt nincs lehetőség az egyes fákon tartózkodó madarak leszámolására. Az is előfordulhat, hogy a gyülekezőhely egy zárt területen található, ahova a bejutás nem lehetséges, vagy a fák nem megközelíthetőek (magánterület, elzárt terület stb.). Az adatlapon ilyen esetben azt a példányszámot jelöljük, melyet az esti kihúzáskor vagy a hajnali behúzáskor számolunk. Az esti kihúzás kezdeti időpontját óra, perc pontossággal jegyezzük fel, majd az utolsó madár távozási idejét is írjuk fel. A nappalozóhelyről történő kihúzás röviddel napnyugtát követően indul meg, a madarak tollászkodását, nyújtózkodását, komfortmozgásait követően. Ekkor előfordul, hogy az egyes madarak átrepülnek a szomszédos nappalozóhelyekre vagy a két, esetleg több helyszín között oda-vissza mozognak. A kihúzás történhet egy meghatározott irányba, de rendszerint több irányba egyidejűleg repülhetnek, így a számlálást egy jó rálátást nyújtó helyről kell elvégezni. Ha erre nincs lehetőség, akkor a fő kirepülési irányokba állított több társmegfigyelővel kell dolgozni. A kihúzás általában nem egyszerre történik, hanem egyesével, vagy néhány példány közel egyidejű távozásával zajlik. A kihúzási irányok meghatározása érdekében érdemes megelőzően néhány estét kivárni a gyülekezőhelynél. A sok egyednek nagy takarást biztosító örökzöldekről kihúzó madarak általában kiülnek a szomszédos fákra és ott végzik el tollászkodási, nyújtózkodási tevékenységeiket, így a kihúzó madarak itt is számolhatóak. A táplálkozóhelyekre történő kihúzás előtt ez általános jelenség, ekkor jó lehetőség nyílik a számolásra, ha a fa nincs takarásban, vagy építmény nem gátolja a nyílt rálátást. Az esti kihúzás azonban hosszabb idejű, elnyújtottabb folyamat és az egyes helyszínek közötti ingázó madarak a számolásban okozhatnak némi zavart. Ezért ha csak egy mód van rá, akkor a madarak hajnali behúzását válasszuk. A hajnali behúzás gyorsabb lefolyású, határozott irányú, kevesebb zavaró tényező áll fenn, bár nem egyszer ez a felmérési mód is több felmérő egyidejű és összehangolt munkáját igényli.

Amennyiben a gyülekezőhely adottságainak megfelelő számolási módot meghatároztuk, onnantól kezdve következetesen minden esetben ugyanazt a módszert alkalmazzuk, de ha csak lehet, a nappal bent ülő madarakat mérjük fel!

Az adatlapot értelemszerűen töltsük ki, majd a februári hóközépi számlálást követően küldjük el e-mailen vagy postán az adatlap alján megadott címre!

Kérdés, vagy probléma esetén az asiootus@nimfea.hu vagy a laszcsa@gmail.com e-mail címeken kérhető segítség, vagy telefonon Monoki Ákosnál a 06-70/270-71-57, illetve László Csabánál a 06-70/289-84-95 telefonszámon.


Az erdei fülesbagoly protokoll kidolgozásában részt vettek:
Juhász Tibor, Lisztes Anna, Monoki Ákos, Sebe Krisztina, Váradi Csaba

Kérjük, amennyiben jelentkezik a felmérésre, küldjön egy levelet a laszcsa@gmail.com címre, hogy az adatlapot el tudja küldeni.

Köszönettel!

László Csaba

(A térképen a 2009-2010 telén felmért területek láthatók:
Abádszalók, Ádánd, Bácsbokod, Bakonszeg, Balmazújváros, Berekfürdő, Berettyóújfalu, Dabas, Debrecen, Drávasztára, Eger, Fegyvernek, Felsőszentmárton, Földes, Gáborján, Gelse, Gelsesziget, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúnánás – Tedej, Hajós, Hegyszentmárton, Karcag, Kenderes, Kenderes – Bánhalom, Kengyel, Kétpó, Kisújszállás, Kisszentmárton-Majláthpuszta, Komándi, Kölked, Kuncsorba, Kunhegyes, Kunszentmárton, Lajosmizse, Lónya, Magyartelek, Majs, Mátyus, Mesterszállás, Mezőhék, Mezőtúr, Miskolc, Mohács, Nagykanizsa, Nagynyárád, Ormándlak, Öcsöd, Örményes, Pécs, Sátorhely, Söjtör, Szentkozmadombja, Szentlőrinc, Szentpéterszeg, Szolnok, Tiszabő, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszaföldvár, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Törökszentmiklós, Túrkeve, Túrony, Újiráz, Vál, Zsáka)

Kedves Madárbarátok!

Az idén áprilisban Mekszikópusztán került sor a Vadlúd, daru, hattyú workshopra, mely a résztvevők véleménye alapján igen hasznos és eredményesnek bizonyult. A soron következő esemény szervezését a Dél-balatoni hcs. vállalta magára. A rendezvényen többek részéről felmerült az ötlet, hogy szélesebb körben is meg lehetne hirdetni a jövőben, illetve célszerű lenne a vízimadarak egészére kiterjeszteni a tanácskozás tematikáját.

Ennek megfelelően a javaslatunk az lenne, hogy 2012-ben egy nyilvánosan meghirdetett vízimadaras konferenciát szerveznénk, amire az igényeket szeretnénk felmérni. A konferencia, hasonlóan az ideihez low-budget lenne, a költségek a szállás és az étkezés díjait fedeznék. A tervezett időpont 2012. február vége/március eleje, péntek esti érkezéssel, szombaton egész napos előadás-sorozattal, beszélgetéssel, vitával. A tervezett helyszín: Zamárdi, de mindenképpen a Balaton déli partja.

A véleményetekre, javaslataitokra lennénk kíváncsiak. Továbbá várjuk az előzetes jelentkezéseket, az előadás munkacímeket, vagy témamegjelölést. Az előadások számától függően döntenénk, hogy szűkítjük-e a konferencia tematikáját.

Jelentkezni, kérdezni a dbtcs94@gmail.com e-mail címen lehet.

Üdvözlettel:
Kovács Gyula
MME Dél-balatoni hcs.

Kedves Érdeklődők!

Az MME Budapesti Helyi Csoportja által szervezett programjaink során másodszor végzünk természetvédelmi élőhelykezelést a csepeli Tamariska-domb Természetvédelmi Területen. A helyi védettségű, homoki gyepeket rejtő élőhelyen az elmúlt évtizedekben igen erőteljesen elterjedtek az úgynevezett tájidegen – vagyis Magyarország flórájára eredetileg nem jellemző – fásszárú fajok, melyek szinte teljesen kiszorították a területről az értékes és igen fajgazdag homoki élőhelytípusokat. 2010-ben emiatt úgy döntöttünk, hogy az illetékes szervezetek munkáját kiegészítve megkezdjük, illetve bizonyos területrészeken folytatjuk a nem őshonos növényfajok visszaszorítását, mellyel a gyepek terjedését segítjük elő.

A tevékenységünket 2011. december 3-án, szombaton, esőnap esetén, december 4-én vasárnap szervezzük meg. Akik ismerik a területet, azokat a védett terület északi oldalán található Gázcseretelep bejáratánál várjuk 9 órától. Akik azonban szeretnék a segítségünket igénybe venni azokat nagy szeretettel várjuk Csepelen, a Szent Imre téri buszvégállomásnál fél 9-kor. A találkozó helyszínét a belvárosból legkönnyebben a csepeli HÉV-vel lehet megközelíteni, melynek menetrendjét a következő helyen lehet megtekinteni: http://www.bkv.hu/hev/H7_csepeli_hev.html Itt a 148-as buszra szállva http://www.bkv.hu/busz/148.html a Borz út nevű megállóig utazunk, majd az Orgonás utcán besétálva fogjuk a dombot elérni és remélhetőleg pontban 9 órakor tudunk a helyszínre érkezőkhöz csatlakozni.
Szokásunkhoz híven a munkában részt vevőknek mi is szeretnénk valamivel kedveskedni: a nap folyamán étellel és itallal próbáljuk a téli hideget enyhíteni, ezen kívül pedig madárgyűrűzési bemutatót is szervezünk az érdeklődőknek.

Motoros és mechanikus kézi szerszámokkal, védőkesztyűkkel természetesen készülni fogunk, de szívesen vesszük a saját eszközök munkába vonását is.

Az élőhelykezelést terveink szerint egész nap végezzük, ezért akik nem érnek rá reggel kijönni, azok is bármikor csatalakozhatnak hozzánk, mindenkit szívesen látunk akár csak egy órára is!

Tartós hóborítás esetén az akciót későbbi időpontra halasztjuk.


Üdvözlettel:
Bajor Zoltán
Elnök
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Sziasztok,

Engedjétek meg, hogy az alábbiakban, a Fertőihez hasonlóan, pár sorban beszámoljunk az október 21 és 23 között zajlott II. Romániai Madarászfutam eredményeiről.

A II. Romániai Madarászfutam eredményei

A „Milvus Csoport” Madártani és Természetvédelmi Egyesület idén október 21 és 23 között szervezte meg a II. Romániai Madarászfutamot a cséffai halastavaknál, Bihar megyében.
A rendezvényre 13 két-négy fős csapat regisztrált, ami összesen 43 főt jelent, de részt vettek még játékba nem benevezett személyek is.
A verseny 22-én 10:00 órai kezdettel indult és 23-án 10:00 órakkor ért véget. Ez a 24 óra alatt, a részvevő csapatok terepfüzetbe jegyezték fel az általuk látott vagy hallott madárfajokat.
Sajnos, a késő őszi időpontban történt szervezés, illetve az egész futam ideje alatt tartó borús időjárás és néha rövid ideig tartó csepergő eső az észlelt fajok számában is megmutatkozott.
Mindezek ellenére, a 13 csapat, a futam ideje alatt összesen 130 madárfajt regisztrált. Ebbe beleértendőek a látott és hallott fajok egyaránt. Ez, és a legtöbb fajt észlelt csapat által regisztrált fajszám közötti különbség 37 faj volt, ami azt jelenti, hogy a nyertes csapat is csak a területen észlelt fajok mindössze 71,5%-át figyelte meg.
Az értékelésből kiderült, hogy a verseny alatt, a 130 fajból 22 madárfaj volt olyan, melyet mind a 13 csapat látott. Ez a teljes fajlista 16,9%-át teszi ki. Ugyanakkor, 26 olyan faj is szerepel a listán, melyet csak egy-egy csapat észlelt. Ez az össz-fajlista 20%-át jelenti.
A 130 faj mellett még, a rendezvény ideje alatt további két olyan faj volt megfigyelve (daru és barátcinege), melyet egyik versenyben lévő csapat sem regisztrált. Ezeket a szervezők (Daróczi J. Szilárd, Nagy Attila és Siklodi Attila) észleltek.
Ugyanakkor, érdekes megfigyelni, hogy az első három helyezést elért csapat közötti verseny igen szoros volt, hiszen az észlelt fajok számai közötti különbség minden esetben csupán egy-egy faj volt. Ez után a fajszám-különbség már jóval szembetűnőbb, hiszen a harmadik helyezést elért csapat 11 fajjal észlelt többet mint a negyedik.
A 130 faj közül kettő minősül országos szintű ritkaságnak, a vándorpartfutó (Calidris melanotos) és az ezüstsirály (Larus argentatus). A szervezők, a futam végén úgy ítélték meg, hogy a legjobb fajért járó díjat, egy szalakótás festményt, a vándorpartfutó találója, Ölvedi Szilárd veheti át. Az ezüstsirályt a nyertes csapat tagjai találták.
Továbbá, a területre nézve érdekesebb vagy szórványos fajként megemlítendő az énekes hattyú, sarki búvár, üstökösgém, vándorsólyom, kis sárszalonka, heringsirály, fekete harkály, erdei pacsirta, rozsdástorkú pityer és tüzesfejű királyka.
A rendezvényre benevezett csoportok eredményeit a következőkben mutatjuk be. Itt először az adott csapat által feljegyzett össes fajt, majd a per-jel után a csapat által csak hallott, de nem látott fajok számát tüntetjük fel.

1. Fogyatékosok: Dehelean Luca, Gyékény Gertrúd, Sandu Andreea - 93/2
2. “Madárka”: Fülöp Attila, Máthé Orsolya, Ölvedi Szilárd, Vágási I. Csongor - 92/4
3. Trinitas: Incze Anna, Kiss Réka Beáta, Kovács István, Tamás Réka - 91/5
4. Korán kelők: Aczél-Fridrich Zsuzsanna, Hegyeli Zsolt, Papp Judith, Papp Tamás - 80/3
5. A család: Bozó László, Bozó Zoltán, és a család többi tagja - 74/1
6. Los Rontos: Kastal Ágnes, Patkó Erika, Zeitz Róbert - 74/6
7. Csíz: Bărbos Lőrinc, Kiss István, Péter Ágota - 71/3
8. Passer: Hajas-Schmotzer Anett, Kósa Ferenc, Pap Péter László - 66/2
9. Kalotaszeg: Böndi Erzsébet, Böndi László, Csép Antal - 64/1
10. Luteus: Botoş Arthur, Vasiu Florin - 56/2
11. Sivatagi pacsirták: Magyari István, Miklos Zsófia, Puskás Zsolt, Veres-Szászka Judit - 54/1
12. Clangula: Kiss Réka, Marton Attila, Sándor Krisztina, Tankó Gabriella - 54/2
13. Citromsármány: Andrási Norbert, Nagy Ágota - 36/1

Bár a 12 helyezést elért cspat leadott listáját is kiértékeltük, a lista leadása a futam hivatalos lezárásának ideje után érkezett be!
A bejárható terület elégségesen nagy volt és igen változatos élőhelyekben bővelkedett. Így, lehetett madarászni halastavakon, erdőben, bokrosok mentén, mocsaras élőhelyeken és különféle gyepeken is.
Az alábbiakban ismertetjük a futam ideje alatt észlelt fajokat. A fajlistában, a faj utáni szám jelzi, hogy az illető fajt hány csapat azonosította (látta, illetve hallotta).
Végül, mindenkinek köszönjük a részvételt és azt, hogy az egész futam ideje alatt szabályszerűen, aktívan madarászva, kitartóan versenyeztek. Külön gratulálunk a Bozó családnak, akik Magyarországról érkeztek a futamra, és mindössze pár órás madarászás után is sikerült az ötödik helyezetet megkapniuk. A győztes csapatoknak (első három) és a legjobb két faj találóinak ezennel is gratulálunk !

Cygnus olor / 13
Cygnus cygnus / 10
Anser albifrons / 10
Anser anser / 12
Anas penelope / 9
Anas strepera / 10
Anas crecca / 13
Anas platyrhynchos / 13
Anas acuta / 1
Anas querquedula / 1
Anas clypeata / 13
Netta rufina / 1
Aythya ferina / 13
Aythya nyroca / 10
Aythya fuligula / 9
Bucephala clangula / 1
Phasianus colchicus / 10
Gavia arctica / 2
Tachybaptus ruficollis / 11
Podiceps cristatus / 13
Podiceps nigricollis / 9
Phalacrocorax carbo / 13
Phalacrocorax pygmeus / 13
Botaurus stellaris / 3
Ardeola ralloides / 5
Egretta garzetta / 1
Egretta alba / 13
Ardea cinerea / 13
Haliaeetus albicilla / 8
Circus aeruginosus / 13
Circus cyaneus / 6
Accipiter gentilis / 1
Accipiter nisus / 8
Buteo buteo / 13
Falco tinnunculus / 10
Falco peregrinus / 7
Rallus aquaticus / 12
Gallinula chloropus / 3
Fulica atra / 13
Pluvialis squatarola / 6
Vanellus vanellus / 13
Calidris minuta / 3
Calidris alpina / 8
Calidris melanotos / 1
Philomachus pugnax / 6
Lymnocryptes minimus / 1
Gallinago gallinago / 9
Limosa limosa / 7
Numenius arquata / 12
Numenius phaeopus / 3
Tringa erythropus / 3
Tringa totanus / 1
Tringa nebularia / 3
Tringa ochropus / 4
Tringa glareola / 1
Actitis hypoleucos / 1
Hydrocoloeus minutus / 1
Chroicocephalus ridibundus / 13
Larus canus / 9
Larus fuscus / 1
Larus argentatus / 6
Larus michahellis / 12
Larus cachinnans / 8
Sterna hirundo / 1
Chlidonias hybridus / 6
Columba livia f. domestica / 6
Columba palumbus / 4
Streptopelia decaocto / 13
Tyto alba / 2
Athene noctua / 5
Asio otus / 6
Alcedo atthis / 13
Picus canus / 3
Picus viridis / 8
Dryocopus martius / 3
Dendrocopos major / 11
Dendrocopus syriacus / 1
Dendrocopos medius / 5
Dendrocopos minor / 4
Lullula arborea / 2
Alauda arvensis / 1
Hirundo rustica / 6
Anthus trivialis / 1
Anthus pratensis / 4
Anthus cervinus / 2
Anthus spinoletta / 8
Motacilla flava / 1
Motacilla alba / 12
Troglodytes troglodytes / 13
Prunella modularis / 2
Erithacus rubecula / 12
Phoenicurus ochruros / 9
Saxicola torquata / 6
Turdus merula / 12
Turdus pilaris / 3
Turdus philomelos / 4
Turdus viscivorus / 1
Sylvia atricapilla / 2
Phylloscopus collybita / 12
Phylloscopus trochilus / 1
Regulus regulus / 3
Regulus ignicapilla / 1
Panurus biarmicus / 11
Aegithalos caudatus / 13
Cyanistes caeruleus / 13
Parus major / 13
Sitta europaea / 9
Certhia familiaris / 1
Remiz pendulinus / 9
Lanius excubitor / 1
Garrulus glandarius / 10
Pica pica / 12
Corvus monedula / 1
Corvus frugilegus / 6
Corvus cornix / 7
Corvus corax / 12
Sturnus vulgaris / 9
Passer domesticus / 12
Passer montanus / 13
Fringilla coelebs / 11
Fringilla montifringilla / 3
Carduelis chloris / 5
Carduelis carduelis / 12
Carduelis spinus / 8
Carduelis cannabina / 8
Pyrrhula pyrrhula / 1
Coccothraustes coccothraustes / 6
Emberiza citrinella / 6
Emberiza schoeniclus / 12
Miliaria calandra / 1
A szervezők nevében,

Daróczi J. Szilárd és Nagy Attila

Kedves Madarászok!
Tájékoztatlak benneteket, hogy a XI. Tatai Vadlúd Sokadalom központi helyszínén (Öreg-tó Club Hotel) már csupán 26 szabad ágy (10 a hotelen és 16 az ifjúsági szálláson) áll rendelkezésre.
A Hotelen keresztül, illetve nálam jelezve is lehet még foglalni. Amennyiben a központi helyszínen már nem lesz szállás, úgy a www.vadludsokadalom.hu oldalon tudtok tájékozódni egyéb szállás lehetőségekről.
Üdvözlettel,
Csonka Péter

Homoktövis élőhelykezelés 8. (2011. október 29.)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Budapesti Helyi Csoportja a Pest Környéki Madarász Kör közreműködésével 2011-ben ismételten meghirdeti "Homoktövis-élőhelykezelés" elnevezésű akcióját Újpesten, a Megyeri-híd pesti hídfőjének közelében, immáron 8. alkalommal.
Az idei második munka időpontja október 29.-e lesz, mely eső esetén egy nappal későbbre, október 30.-ra tolódik.

A területen található értékes homokgyepek összesen 22 védett növényfajnak adnak otthont, melyből a Homoktövis cserje vadon csak ezen az egy helyen él Magyarországon! Rajta kívül további két fokozottan védett növényfaj is megtalálható a területen, nem beszélve a számtalan védett gerinctelen és gerinces állatfaj jelenlétéről! Ezek élőhelyét nagyban veszélyezteti az erőteljesen terjeszkedő tájidegen fásszárúak térhódítása, melyek visszaszorítása és a Magyarországon egyedülálló természetes életközösség megóvása a legfontosabb feladatunk. Az élőhelykezelés előtt részletesen bemutatjuk a területet minden megjelent önkéntesünknek!

A szervezők már reggel 8 körül megérkeznek a helyszínre, de az akcióban részt vevő önkénteseknek elég 9 órakor megjelenniük a helyszínen.

Tömegközlekedéssel a legkönnyebben a 104-es busszal lehet elérni a helyi védettségű területet. Érdemes Újpest Központnál, az Újpesti Áruház oldalában lévő buszmegállónál felszállni a járatra, mely kb. 15 perc alatt éri el a területet. HÉTVÉGÉN A 104-ES BUSZ CSAK FÉL ÓRÁNKÉNT KÖZLEKEDIK, ezért érdemes Újpest központhoz kb. 8:35-kor megérkezni, ugyanis a busz kb. 8:40-kor érinti a fentebb említett megállót. A részletes menetrendet az alábbi helyen találjátok: http://www.bkv.hu/busz/104.html

A busszal a "Vízművek" megállóig kell eljönni, mely a régi és új 2-es út elágazása utáni második megálló. Más megközelítésben: a Megyeri-híd előtti megálló. A következő - Ezred utcai - megálló már a Megyeri-híd után van, ezért ha valaki esetleg túlmegy a megadott helyszínen, vissza kell sétálni néhány száz métert. A „Vízművek” megállótól kitáblázzuk az érintett helyszínt.

Amennyiben autóval szeretne valaki érkezni, akkor a Váci út végénél a régi és új 2-es út elágazásától, a régi 2-en Dunakeszi felé kell jönni kb. 500 métert. Bal kéz felé fel fog tűnni egy térkővel leburkolt, drótkerítéssel körbevett, zárt parkoló, mely után kb. 50 méterrel, az út jobb oldalán található két óriásplakát és egy fém sorompó, ami a terület bejáratát zárja le. A sorompó a kezelés idején nyitva lesz, ezért mindenki biztonsággal beparkolhat a földút lezárt szakaszára.

Szokásunkhoz híven madárgyűrűzési bemutatóval és hideg, illetve meleg étellel és itallal is készülni fogunk az eseményen, de a megjelenők létszámát lehetetlen előre megbecsülni, így a biztonság kedvéért mindenki készüljön némi saját élelemmel is.

A munkához szükséges eszközöket - kesztyű, kézi és gépi szerszámok - Helyi Csoportunk biztosítani fogja, de arra szeretnénk mindenkit kérni, hogy - amennyiben lehetősége van rá - hozzon munkáskesztyűt, illetve kézifűrészt, vagy ágvágó ollót, mert ezekből minden darabra nagy szükség lesz! Idén továbbra is elsősorban a felnövekvő akác- és ezüstfasarjak kihordásán lesz a hangsúly ezért az ágak mozgatásához szükség lesz ponyvákra és hevederekre is, hogy kötegelve tudjuk szállítmányozni a faanyagot. (Természetesen ezekből is készülünk jónéhány saját darabbal!)

A munkára mindenkit szeretettel várunk, szóljatok minél több ismerősnek is, és amennyiben lehetőségetek van rá küldjétek tovább ezt a felhívást, mert feladat lesz bőven! :-)


Üdv:
Bajor Zoli