BirdAlarm tavaszi hadjárat
Feltöltött képek száma: 69549   Megfigyelési adatok száma: 234481
   
E-mail cím:
Jelszó:
Beszámolók
Uganda 2017 - Afrika / Uganda Megosztom Facebookon
2018.04.03. 19:27 Pánya Csaba

Uganda 2017
Tripriport

2017. 07.22-08.11
résztvev?k: Cser Szilárd, Pánya Csaba, Szász El?d, Tamás Ádám

Kapcsolat: sternidae@gmail.com, panya.csaba@gmail.com, skua85@gmail.com, szaszele@gmail.com

Felhasznált irodalom:

Birds of East Africa – Terry Stevenson, John Fanshawe
Where to Watch Birds in Uganda - Jonathan Rossouw, Marco Sacchi
Útleírások az internetr?l

Utazás

Budapestr?l Kairói átszállással Entebbébe, Egyptair légitársasággal. Senkinek sem ajánljuk ezt az útvonalat, még ha a legolcsóbb megoldás is, mert az egyiptomi hatóság következetlen, és amibe tud, beleköt. A kézi távcsöveinket nem vihettük fel a repül?re, külön táskában kellett feladnunk az átszálláskor. Hazafelé 6 óra késéssel indultunk Ugandából, így lekéstük a csatlakozást.

Vízum

50$, a reptéren vásárolható

Közlekedés

Toyota Rav4-et béreltünk az ugandarentalcar.com oldalon, nem volt drága, de az autó nem volt elég masszív a helyi útviszonyokhoz, háromszor kellett szervizbe vinnünk, a szerelés költségét a bérl? cég állta. Aki teheti, máshonnan szerezzen terepjárót, mert sok gondunk volt az autóval és a céggel is. Szerel?m?hely minden nagyobb településen van, Toyota alkatrészt gyorsan szereznek.
Baloldali közlekedés van Ugandában, mindössze 3500 km aszfaltút található az országban, a földutak nagyon rossz állapotban vannak, 30-40 km/h maximum sebességgel lehet közlekedni rajtuk. A nemzeti parkokban és az ország legnagyobb részén csak földutakon lehet közlekedni, ezért sok id? megy el az utazással. Rengeteg a kátyú és gödör, a helyiek leginkább motorral és taxiként használt kisbuszokkal ?rült módjára közlekednek. Benzinkút minden városban van, a nemzeti parkokon belül nincs lehet?ség tankolni.

Pénz

Ugandai Shilling a helyi valuta, érdemes váltani a repül?téren, a dollárral fizethet? parkbelép?n kívül mindenhol shillinggel kell fizetni.

Nyelv

Angolul mindenki jól beszél.

Étkezés

Piacokon olcsó a zöldség, gyümölcs. Nemzeti parkokban mindenhol van étterem, ahol normális áron lehet f?leg marha és csirke egytálételeket fogyasztani. A városokban, kif?zdékben ettünk néha, ahol el?re elkészített menükb?l választhattunk. Csak palackozott vizet fogyasztottunk. Sör mindenhol kapható, kb. magyar árakon. Mi a Nile Special-re esküszünk. A boltok drágák és nagyon kicsi a választék. Halkonzerven és löncshúson kívül nemigen találni ehet? dolgokat.

Szállások

Ahol tudtunk, kempingeztünk. A nemzeti parkokban vagy magánkézben lév? szálláshelyeken vagy a park által „üzemeltetett” területeken vertük fel sátrainkat. Vizesblokk egy hely kivételével biztosított volt, meleg vízzel sehol sem találkoztunk. A vízilovak és más vadállatok simán csatangolnak a sátorhelyek környékén, általában egy gépfegyveres katona ?rizte az álmunkat, ez volt az egyedüli biztonsági intézkedés. Fort Portálban a Ruwenzori Travellers Inn-ben szálltunk meg, ami olcsó és kényelmes volt, jó étteremmel.

Belép?k

Nemzeti parkokba 40$ volt az alap belépti díj, 30$-t kellett még fizetni az es?erdei parkokban, ezért kaptunk egy fegyveres kísér?t egész napra. Emellett még van lehet?ség helyi madarászokat fogadni plusz pénzért.

Véd?oltások, gyógyszerek

Sárgalázoltás kötelez?, hastífusz és hepatitis oltás er?sen ajánlott. Maláriával er?sen fert?zött Uganda, ezért Malarone-t szedtünk.

Biztonság

Uganda déli fele biztonságos, az emberek barátságosak, segít?készek, szeretik a turistákat. A parkokban a fegyveres kísér?kre a vadállatok miatt van szükség (elefánt, bivaly).

Költségek

700-750 ezer forint (3 hét), 500-550 ezer forint (2 hét), ebb?l a repül?jegy 170 ezer.

Éghajlat

Kellemes klímájú ország, a h?mérséklet mindig 30 fok alatt marad, a hegyvidéken reggelente elég h?vös van, ezért célszer? melegebb ruhával is készülni. A hegyekben és a Semiliki NP-ban gyakran esik az es?, utóbbi helyen csak gumicsizmával lehet közlekedni.

Általános információk

Uganda 236ezer km2 terület? ország Kelet-Afrika szívében. Aki átfogó képet szeretne a trópusi Afrika él?világáról kapni, érdemes idelátogatnia, mivel ebben a kicsi országban viszonylag kevés utazással nagyon sok különböz? él?helyre lehet eljutni. Mocsarak, hegyi es?erd?k, síkvidéki es?erd?k, szavannák terülnek el egymáshoz nagyon közel az ország délnyugati részén. Egy három hetes túra során így 400-nál is több madárfajt és 30-40 eml?st lehet észlelni Ugandában.

Meglátogatott területek

Mabamba swamp
Murchison Falls Nemzeti Park
Budongo Forest
Kibale Forest
Queen Elisabeth Nemzeti Park
Bwindi Inpenetrable Forest
Mburo Lake Nemzeti Park
Mabira Forest
Entebbe Botanical Garden


1.nap.
Entebbe-Mabamba Swamp-Kampala-Kaniyo Pabidi Camp (Murchison Falls Nemzeti Park)

A repül?téri pénzváltás, autófelvétel után, (örvendezve, hogy többszörös milliomosok lettünk) még sötétben indultunk útnak els? célpontunk felé, a Mabamba-mocsárhoz, ahol rögtön az egyik leginkább várt fajunkat reméltük: a papucscs?r? gólyát. Entebbe a Viktória-tó egy kis félszigetén fekszik, a GPS szerint egy rövid kompút várt ránk a kb. 50 km-re lév? célunkig. Beálltunk a kompra váró kocsisorba, közben a felkel? nap els? fényeinél láthattuk els? ugandai fajainkat (Cattle Egret, African Openbill, Hammerkop, Marabou). Mivel az els? komp csak két óra múlva indult, úgy döntöttünk, hogy egy másik úton indulunk a mocsár felé. Az entebbei külváros parkos kertjeiben bejött a Great-blue Turaco és a Ross’s Turaco, szépen mozogtak nektármadarak (Red-chested, Scarlet-chested Sunbird) és láttunk African Thrush-t is. A Viktória-tó mentén haladó kifogástalan aszfaltút hamarosan döcög?s földútra váltott és ezzel bele is csöppentünk a fekete afrikai valóságba, az utak mentén sárkunyhók, rengeteg munkába induló feln?tt és iskolába igyekv? gyerek és motoros között kellett lavíroznunk. Útközben átrepült egy Black and White Casqued Hornbill, amit kés?bb igen gyakran láttunk. A vezetékeken Black-shouldered Kite-ok, Lizard Buzzard-ok és Woodland Kingfisher-ek üldögéltek. Er?t vettünk magunkon, hogy ne álljunk meg két percenként, félve attól, hogy kés?n érünk a mocsárhoz, „tempósan” haladtunk célunk felé. Az egyik település központjában egy motoros intett le bennünket, messzir?l láthatta rajtunk, hogy ma mi papucscs?r?t akarunk látni. Az ablakon keresztül megkötöttük az üzletet: elkísér bennünket a mocsárhoz és csónakkal bevisz a papucscs?r? gólyákhoz (50e Shilling). Mint kiderült egész jó árat mondott, a helyszínen drágább lett volna. Fél óra múlva megérkeztünk a kiköt?höz, ahonnan a motoros csónakok indultak a mocsárba. Míg el?került a csónak pár percet tudtunk nézel?dni. Az autóból kiszállva rögtön egy bádogosmadár szakszervezeti vitába csöppentünk, egy Yellow-fronted és egy Yellow-rumped Tinkerbird birkózott el?ttünk összeakadt cs?rrel a porban. Özönlöttek a fajok a jó él?helynek köszönhet?en, rövid id?n belül ezeket láttuk: African Pied Wagtail, Blue-breasted Bee-eater, Broad-billed Roller, Vieillot’s Black Weaver, Village Weaver, Great-blue Turaco. A Mabamba-mocsár a Viktória-tó északi részének egyik elmocsarasodott öble, s?r?n ben?tte a papyrus-sás ás más mocsári növényzet. A helybéliek keskeny csatornákat vágnak a papyrus s?r?jébe és ezeken a labirintusszer? csatornahálózaton keresztül közelítik meg a nyílt vizes részeket, ahol halászni tudnak. Egész Ugandában ez a legjobb hely papucscs?r? gólyát látni, a hely védettség alatt áll és a helybéli halászok is érdekeltek a faj védelmében, rendszeresen érkeznek csoportok, akik számukra jelent?s összegeket fizetnek egy motorcsónakos túráért. Régebben ahol tudták irtották a madarat, mert balszerencsének tartották, ha meglátták halászat közben. A csatornákon lassan haladva sok vízimadár faj került el?: Malachite Kingfisher (beautiful but shine), Saddle-billed Stork, Long-tailed Cormorant, Yellow-billed Duck, Long-toed Lapwing, Black Crake, Grey Crowned Crane, White-faced Whisling Duck, African Marsh Harrier, African Jacana. A papyrus mocsárból Carruther’s Cisticola szólt és Grey-capped Warbler, Fan-tailed Widowbird, Spectacled Weaver, Northern Brown-throated Weaver mozgott. A bokrosban utunk egyetlen Blue-headed Coucal-ja üldögélt. Több nyílt vizes helyet átnéztünk, amikor megcsörrent vezet?nk mobilja, egy másik guide Shoebillt látott! Pár pillanat múlva már a jelzett irányba siklottunk, szerintünk csigalassúsággal. Kiértünk egy nagyobb nyíltabb helyre, ahol rengeteg fehérszárnyú szerk? röpködött. A vezet?nk izgatottan mutogatta az üstökösgémet, de a mi erre ügyet sem vetve, szemünk a túlparton felréml?, szürke madárra szegeztük. Ott a Shoebill! Egész közel sikerült, siklanunk hozzá, szemmel láthatólag nem nagyon zavarta jelenlétünk. Boldogan vigyorogtunk a másik csónakban üldögél? madarászokra, majd pár percig csak a fényképez?gépek kattogása hallatszott. A madár meg sem moccant és bennünk felmerült a gyanú, hogy nem-e egy kitömött, turistáknak kirakott madárral van dolgunk. De aztán mégiscsak megmozdult, bár túl nagy aktivitást most sem mutatott. Elégedetten csapkodtuk egymás hátát, de aztán meghallottuk másik itteni célfajunk, a Papyrus Gonolek hangját. Elég sokáig tartott, míg mindannyiunk jól láthatta, ezt a bujkáló, látványosan színes, érdekes hangú paryrus-hoz köt?d? lombgébics-féle madarat. Elégedetten indultunk vissza a kiköt?be, útközben még láttunk Intermediete Egret-et, Black-headed Gonolek-et, Winding Cisticola-t, African Dusky Flycatcher-t. A kiköt?b?l spektívvel az egyik fán Vervet Monkey családot szúrtunk ki. Az id? eléggé szorított már, hiszen még ezen a napon el akartunk érni a Murchison Falls Nemzeti Parkba, ami még 300 kilométerre volt innen és az eddigi útviszonyokat tekintve nem t?nt elég biztosnak, hogy odaérünk. Északra indultunk Mpigi felé, amikor ismét belefutottunk egy nagyobb papyrus mocsárba, ahol ismét új fajok tömegét láttuk. Egy kis vizes folton pörögtek a sarlósfecske és fecskefajok: Little Swift, White-rumped Swift, African Palm Swift, Banded Martin, Red-rumped, Rufous-chested, Angola, Lesser Stripped Swallow és White-headed Saw-wing. Megfogadtuk, hogy madarászni többet nem állunk meg célunkig, amit többször, teljes egyetértéssel megszegtünk. Az út a Murchison-ig gyötrelmes volt, bár az út jó min?ség? volt, a településeken csak lassan lehetett haladni a nagy forgalom és a gyakori fekv?rend?röknek köszönhet?en. A legdurvább dugóba Kampala külvárosában kerültünk, ahol legalább két órát elvesztegettünk a kaotikus forgalomban. Itt aztán megtapasztaltuk Afrika problémásabb oldalát, a szegénységet, szemetet, túlnépesedést és a szmogot, amihez hasonlót még egyik?nk sem tapasztalt. Az sem vidított fel bennünket túlságosan, hogy az egyik külvárosi b?zös szennycsatornán több száz marabut láttunk, pár szent íbisszel. Sötétedére értünk a Nemzeti Park déli bejáratához, az útközben látunk még Rüppel’s long-tailed, Chestnut-winged Starling-okat, sok Black-shouldered Kite-ot, Long-crested Eagle-t és Eastern Plantain-eater-t. A Nemzeti Park déli bejáratánál megvettük a belép?ket (40 US dollár/ f?/24 óra, 15 US dollár/ autó), majd a jó min?ség? döngölt vörös agyagos földúton sötétben értünk be a Murchison Nemzeti Park déli részéhez tartozó hatalmas erd?s területre a Budongo Forest-be. Itt könnyen megtaláltuk els? táborhelyünket a hatalmas fák között megbújó Kaniyo Pabidi Camp-et. Bár az útikönyvek sátrazó helyeket is emlegettek, a személyzet ufónak nézet bennünket, amikor közöltük, hogy sátorozni szeretnénk. Hosszas alkudozás után mégis sikerült felvernünk sátrainkat a lodge mellet. Elfogyasztottuk els? marhasztékünket, megittuk els? Nile Special söreinket, megittuk a tábort?z mellet a nemels? otthoni pálinkánkat, megkínálva az európai turistákat is. Rövidesen kábult álomba zuhantunk az els? hosszú, eredményes napunk végén. Ezen a napon 83 fajt láttunk.


2. nap
Budongo Forest (Kaniyo Pabidi Camp)-Murchison Falls N. P. déli rész-Red Chili Camp

Kora reggel keltünk és a sátorból kikecmeregve rögtön belecsöppentünk az ?serdei madarászat frusztráló világába. Sokáig csak hangokat hallottunk és madarakat egyáltalán nem is láttunk, de aztán szép lassan ráállt a szemünk és már láttunk egy-két madarat is magasan a lombkoronában. (Rufous Flycatcher-thrush, Yellow-spotted Barbet, Yellow-throated Tinkerbird ,Yellowbill). Bár tiltott, kisétáltunk az észak felé vezet? f?útra átsétáló csimpánzokban reménykedve. Ugandában ez az erd? az egyik legjobb hely látni ?ket, de csak vezet?vel látogathatóak az ösvények. Ezt mi kihagytuk, csak pár olive baboon-t láttunk az út mentén üldögélni, akiket ekkor még szerettük… Az út mentén kerestük a Puvel’s Illadopsis-t, ami Kelet-Afrikában csak itt fordul el?, de csak pár Fire-crested Alethe-t láttunk az úton átugrálni. A fákon kiszúrtunk még pár tipikus erdei fajt (Toro Olive Greenbul, African Green Pigeon, Tambourine Dove, African Black-headed Oriole), és nagy örömünkre meglett itt a nehezen látható Blue-breasted Kingfisher. Reggelizés és összepakolás közben egy Olive-bellied Sunbird ugrált a sátorozó helyünk fölött. Lassan csorogtunk észak felé, sejtve hogy a nyíltabb bokros-cserjés vidéken sokkal több madarat fogunk látni. Így is lett.
Az erd?t pár kis id? múlva tipikus afrikai bozót váltotta fel, gyakori vízátfolyásokkal, nyíltabb térségekkel. Itt sokkal könnyebb volt madarászni, sorra jöttek a szarvascs?r? madarak (African Grey, Crowned Hornbill), jégmadarak (Giant, Woodland, African Pygmy Kingfisher). A gémféléket a Black-headed Heron és a mindenütt jelen lev? Hammerkop és Cattle Egret képviselték. Végre sok ragadozó t?nt fel az égen (Martial Eagle, Western Banded Snake-eagle, Dark Chanting Goshawk, Lizard Buzzard, Long-crested Eagle, Shikra, Wahlberg’s Eagle, African Harrier Hawk, Grey Kestrel, Bateleur), gyurgyalagok ültek a bokrokon mindenfelé (Madagascar és Red-throated Bee-eater). Az énekesek is szép számmal mutatták magukat (Blue-cheeked Cordon-bleu, Bronze Mannakin, Sooty Chat, Northern Black Flycatcher, African Paradise-flycatcher, White-crested Helmet-Shrike, Fork-tailed Drongo). Mindenhol nagy számban röpködtek az el?z? nap is látott sarlósfecskék és fecskék, itt új fajként megjelent a Black Saw-wing. Egyetlen papagájfajt láttunk itt (Red-headed Lovebird), de gyakoriak voltak a tipikus afrikai galambfajok (Red-eyed Dove, Blue-spotted Wood-Dove) és a legközönségesebb ugandai madár, a Common Bulbul már itt az agyunkra ment. A seregélyek színesebb képvisel?i közül itt a Violet-backed és a Rüppel’s long-tailed Starling volt a jellemz?. A szöv?madarak népes kolóniáit legf?képp a Vitelline Masked Weaver faj alkotta, de láttunk az útszéli bozótban Chestnut-crowned Sparrow-weaver-t is. Az út mentén nagy számban üldögéltek, heverésztek birkóztak az akkor még szimpatikus Olive Baboon-ok. A fajgazdag madarászat örömét a csapatostól támadó cecelegyek árnyalták. A lehúzott ablakoknak és a gyakori megállásoknak köszönhet?en szabályosan megszállták az autónkat. Ett?l kezdve legálisan lehetett közepes er?vel tarkón-arcon-háton csapni távcsövez? vagy vezet? társainkat. Igazán megkeserítették az életünk az elkövetkez? pár napon.
Dél környékén értünk második táborhelyünkre, a Nílus déli partjához közel es? Red Chili Camp-be, ahol két éjszakát aludtunk, az els?t saját sátorban, a másodikat telepített katonai sátorban, ez utóbbiban még békebeli vaságyak is voltak. A tábor tökéletes kiinduló helye a nemzeti park Nílustól északra es?, szavannás részen vezet? trailek-hez, de viszonylag közel esik a park nevét adó hatalmas vízeséshez a Murchison Fall-hoz is. Kiváló étterme van, 3-4 féle menüb?l lehet választani mérsékelt áron. A bokros-fás táborban délid?ben is jól mozogtak a madarak. Sátorverés közben megfigyeltünk néhány gyakoribb fajt (Pin-tailed Wydah, Black-headed Gonolek, Grey-headed Sparrow, Blue-cheeked Cordon-Bleu, Bronze Mannakin, Yellow White-eye). Ebéd közben egy közeli etet?re jött pár Speckle-fronted Weaver és Golden-backed Weaver, a bokorban ugrált White-browed Robin-Chat és jól láttunk Silverbird-öt és Spotted Mourning-Thrush-t is. Az ebédet követ? kötelez? jelleg? sörivás közben bekörözött egy White-backed Vulture, jelezve, hogy közel járunk a szavannás él?helyhez. A sátrunktól húsz méterre találtunk egy kilátópontot, ahonnan jól be lehetett látni egy vízmosást és a környez? bokrost. Szieszta címén eltöltöttünk itt legalább két órát madarászással. Rögtön megjöttek a mousebird csapatok (Spectacled és Blue-naped Mousebird), három nektármadár faj (Red-chested, Olive-bellied, Green-headed Sunbird), felt?nt az els? Red-shouldered Cuckoo-Shrike, Levaillant’s Cuckoo, Northern Puffback, Brown-throated Wattle-eye. A légtérben Horus Swift-ek, Black Saw-wing-ek és White-headed Saw-wing-ek vadásztak és a Nílus felett még messzir?l is kiszúrtunk pár Pied Kingfishert. A fejünk fölötti virágzó fára folyamatosan jöttek táplálkozni a madarak. A nektármadarakon kívül a ritkább Red-winged Grey-warbler, az African Yellow White-eye, Yellow-throated Greenbul és a Spot-flanked Barbet is mozgott a ritkás lombok között. Az egyik oldalágon Grey-headed Kingfisher állt ?rt. A vízmosásban Black-billed Wood-Dove szedegetett és Violet-backed Starling-ok röpködtek. Biztosan maradtunk még volna ezen a helyen, ha egy kiadós es? be nem kergetett bennünket az étterembe egy kis kényszerpihen?re.
A tábor üzemeltet?je egy angol úriember ajánlotta, hogy sötétedés el?tt hajtsunk végig autóval a tábortól délre es? úton, ahol jól mozognak a lappantyúk. Ezen felbuzdulva elhatároztuk, hogy még sötétedés el?tt elindulunk a Murchison-vízesés felé. Sötétedés után egyébként tilos közlekedni a park útjain, biztonsági okokból. Elég jó mozgás volt még, ragadozók közül láttunk ekkor Dark-chanting Goshawk-ot, Lizard Buzzard-ot és Brown Snake-eagle-t. Csapatokban vonultak a gyöngytyúkok (Crested Guineafowl), és párokban kiabáltak a Crested és a Heuglin’s Francolin-ok. Láttunk még White-browed Coucal-t, egy csapat Piapiac-ot sok Broad-billed Roller-t és utazásunk egyetlen Rufous-crowned Roller-ét. Az átázott agyagos földút hamarosan még terepjáróval is járhatatlanná vált, kénytelenek voltunk visszafordulni. Id?közben be is sötétedett, így visszaindultunk a táborba. Az úton átröppent el?ttünk messzebb egy lappantyú, majd nemsokára igen közel egy hím Pennant-winged Nightjar! Ez a befejezés meglehet?s vidámsággal töltött el bennünket, úgy ítéltük meg, hogy a mai nap is megérdemlünk pár üveg Nile Specialt. Az egyik sátrunkat sikerült megosztanunk 8-10 szúnyoggal, miután elfelejtettük behúzni a szúnyoghálót. Tekintve a Nílus közelségét és az útikönyvek maláriára való figyelmeztetéseit, másnap nem volt ?szinte reggeli mosolyunk. A napot 87 fajjal zártuk.
3. nap
Murchison Falls N. P. (Buligi Circuit), Red Chili Camp, Night Drive
Reggel szúnyogcsípéseinket vakargatva készül?dtünk a Nílustól északra található szavannákat bejárni. Az étteremben csomagoltattunk piknikebédet magunknak és lecsorogtunk a Nílus partjára az els? hét órakor induló komphoz. Útközben az egyik vízmosásban láttuk utunk egyetlen Sitatunga-ját. A kétes tisztaságú folyón átkelés közben néhány vízilovat, Pied Kingfisher-t, Vitelline masked és Golden-backed Weaver-t, a szokásos Hammerkop-okat és számos fecskét láttunk. A komp korlátján néhány Wire-tailed Swallow kísért át minket a túlpartra. A jól áttekinthet?, akáciákkal és pálmákkal tarkított szavannás él?helyen özönszer?en jöttek a madár és eml?sfajok. A helyi repül?térig ragadozókból láttunk jó néhány fajt (African Fish-eagle, Palm-nut Vulture, African White-backed Vulture, Rüppel’s Griffon Vulture, Brown-Snake-Eagle, Dark-chanting Goshawk, African Harrier-Hawk, Tawny Eagle, Bateleur, Martial Eagle, Grey Kestrel, Red-necked Falcon). Az utak mentén szaladgáltak a frankolinok (Heuglin’s és Crested Francolin) és gyöngytyúkok és az itteni füves puszták jellemz? túzokféléi (Black-bellied és Denham’s Bustard). A rövidebb füv? részeken csukok (Sooty Chat), pacsirták (White-tailed Lark) és pityerfélék (African Pipit, Yellow-throated Longclow)szaladgáltak. A bokrosabb részeken t?ntek fel az els? valószín?tlenül nagy test? abesszín szarvasvarjúk (Abyssinian Ground Hornbill), kis csapatokban szöcskéztek a f?ben. A madarak mellett tömegesen megjelentek a nagytest? szavannai eml?sök: a viziantilop ( Defassa-Waterbuck), a lantszarvú antilop helyi alfaja a jimela, a kistest? oribi, és az elegáns uganda kob, kisebb-nagyobb csapatokban bivalyok álldogáltak-heverésztek az út mentén, körülöttük pásztorgémek csapatai, hátukon a ny?vágók helyet itt Piapiac-ok látták el a tisztogató szerepet. A varacskos disznók (Common Warthog) is gyakorinak számítanak itt. A távolban egy 50-60 f?s elefántcsapatot is észrevettünk. A kisebb akáciák tetején huszármajmok (Patas Monkey) ücsörögtek, a páviánok (Olive Baboon) csapatban vonultak kicsinyeikkel hátukon. A ritkás lombokat zsiráfok (Rothchild-giraffe) legelészték. Az eml?sök nagy száma, a fákon ücsörg? kesely?k és az akáciákkal tarkított dimbes-dombos látkép miatt, kétség kívül itt éreztük legjobban a kelet-afrikai feelinget. A repül?tér kerítésén üldögélt egy Grey Kestrel, pár Banded Martin és Mottled Swift. Az út itt elágazott, mi a délebbi Viktória-Nílus mentén nyugati irányba haladót választottuk (VictoriaTrack). A bokrosabb él?helyen a fajösszetétel is változott ( Black-billed Barbet, Black-headed Batis, Pale Flycatcher, Silverbird, Red-faced Crombec, Grey-backed Fiscal, Brubru, Black-crowed Tsagra, White-browed és Chestnut-crowed Sparrow-weaver). A Nílushoz közeledve a nedvesebb magasabb füv? részeken színes özvegypinyek röpködtek ( Yellow-mantled Widowbird, Red és Black-winged Bishop). A pintyfélék közül láttunk itt Red-cheeked Cordon-Bleu-t, Black-bellied Firefinch-et, Black-rumped Waxbill-t, Black and White és Bronze Mannakin-t, Yellow-fronted Canary-t és African Citril-t. Az út szélén galambok szedegettek (Black-billed Wood-dove, African Mourning Dove, Red-eyed Dove). A színpompás madarakban sem volt hiány, számos jégmadár, gyurgyalag került távcsöveink elé (Striped, African Pygmy és Grey-headed Kingfisher, Little, Red-throated, Madagascar, Swallow-tailed Bee-eater). A Northern Carmin Bee-eater-ek a Piapiac-okkal furcsa látványt nyújtottak a varacskos disznók hátán. Amint leértünk az Viktória-Nílus partjára, ismét változott a fajösszetétel, a vízhez köt?d? fajok kerültek sorra el?. A magaspartról jól belátható volt a Vikória-Nílus torkolata és az Albert-tó egy részét is áttekinthettük. A mocsaras részen itt is látható a papucscs?r? gólya, sajnos most nem volt hozzá szerencsénk. A vízi és vízhez köt?d? madarak viszont kárpótoltak a hiányát (Pink-backed Pelican, White-breasted és Long-tailed Cormorant, African Darter, Goliath Heron, Wooly-necked Stork, African Openbill, Saddle-billed Stork, Hadada Ibis, White-faced Whistling Duck). A ragadozók közül itt láttunk halászsast (Osprey) és African Fish-eagle-t. A mocsarak tocsogósaiban szedegettek a bíbicfélék (Long-toed, Spur-winged, African Wattled, Black-headed Lapwing), a magasabb f?ben két koronás daru (Grey Crowned Crane) lépkedett. Az Albert-tóban és partján szép számmal heverésztek-úszkáltak a vízilovak, a helyiek törékeny halászcsónakokkal magabiztosan lavírozgattak közöttük. Az északi úton (Albert-Nile Track) tértünk vissza a komphoz, útközben leginkább eml?sök t?ntek fel. Párszor meg kellett állnunk az áthaladó elefántcsaládoknak utat adva és a zsiráfokat is közelebbr?l tudtuk itt fotózni. Már az el?z? nap is furcsa hangokat hallottunk terepjárónk jobb els? kereke fel?l, mostanra tovább mélyült a probléma, a kattogás-csattogás el?re vetítette a szerviz szükségességét.
A madarak is kevésbé mozogtak a déli melegben ezért úgy döntöttünk, hogy visszatérünk a Nílus déli oldalára madarászni. A két órás kompot, hajszál híján, de lekéstük. Úgy döntöttünk, hogy a tömény madarászélményt felhígítjuk egy pár üveg hideg sörrel, amit a közeli Para Lodge úszómedencés bárjában sikerrel véghez is vittünk.
A komp indulás el?tti órát a kiköt? melletti galériaerd?ben és a Nílus partján töltöttük. Jó mozgás volt, többek között láttunk African Darter-t, számos Pied Kingfisher-t, Red-throated Bee-eater-t, a virágzó fákon folyamatosan mozogtak a ritkább nektármadarak (Pygmy Sunbird, Variable Sunbird), a kusza, bokros aljnövényzetben legalább két Snowy-headed Robin-chat bujkált. A talajon magev?k táplálkoztak (Bronze Mannakin, Red-cheeked Cordon-bleu).
Az átkelés után a Red Chili Camp-ben madarásztunk, de új fajok már nem kerültek el?. Az étteremben valahogy eltöltöttük az id?t sötétedésig, majd night drive-ra indultunk. Déli irányba vettük az irányt, lassan csorogva, megvilágítva az el?ttünk lev? útszakaszt. Hamarosan több lappantyút is felugrasztottunk az útról, ezek közt nagy örömünkre több hím Pennant-winged Nightjar is volt. A baglyokkal sokáig nem volt szerencsénk, de a tervezett visszafordulás közelében az út közepén becsillant egy bagoly szeme: Spotted Eagle-owl! Egész közelre bevárt, fotózni is engedte magát, majd pár száz méteren el?ttünk röpködött még. A táborban elfoglaltuk telepített sátrainkat, bevetettük magunkat jól kifeküdt vaságyainkba és a vízilovak hangos böfögése közepette aludni tértünk. Ma a Buligi Tracken kereken 100 fajt észleltünk, a táborban és a night-drive alatt látott fajokkal együtt 120 faj körül zártunk.

4. nap
Murchison Falls N. P. (Murcison-vízesés) -Masindi- Budongo Forest (Busingiro Camp)

Még sötétben indultunk el, els? madarászhelyünkre a Murchison-vízeséshez. A reflektorfény újból lappantyúkat világított meg, már meg sem lep?dtünk, hogy Pennant-winged Nightjar-ok voltak. A vízeséshez érve, a korai id?pontnak köszönhet?en senkivel nem találkoztunk, így nyugodtan tudtunk nézel?dni. A vízesés hatalmas robajjal lép be egy kb. 30 méter átmér?j? kürt?be, ami a kürt? végén 7 méteresre sz?kül össze, innen zúdul le aztán 43 méterrel mélyebbre, hogy folytassa útját az Albert-tó felé. Döbbenetes volt látni, hogy az irdatlan víztömeg mekkora er?vel zúdul le ezen a viszonylag keskeny szakaszon. A vízpára mindent beborított, a kilátóhelyekre csak a b?rigázás kockázatával lehetett kimerészkedni. A vízesés környékének nevezetes faja a Rock Pratincole, amib?l a vízesés el?tti sziklákon rögtön kiszúrtunk 5-6 példányt. A szurdok fölött nagy test? Scarce Swift-ek röpködtek, a vizes sziklákon African Pied Wagtail-ek szedegettek. A vízesés mellet vezet? ösvényen láttunk néhány Grey-headed Sparrow-t, egy Yellow-throated Greenbult és egy pár Chestnut-throated Wattle-eye-t. Megreggeliztünk a parkolóban, majd a környez? bokrokban nézel?dtünk. Két Robin-chat fajt is láttunk (White-browed, Snowy-headed Robin-chat), majd két látványos, színes faj is el?került nem kis örömünkre (Double-toothed Barbet, Brown Twinspot). A vízesést elhagyva még láttunk pár Helmeted Guineafowl-t, Crested Francolin-t, Striped Kingfisher-t és African Pygmy Kingfisher-t. Az autónk csörgése-csattogása vészes méreteket öltött, elhatároztuk, hogy a parkon kívüli els? városban szervizt keresünk.
A nemzeti parkot elhagyva ismét ránk zuhant az afrikai valóság, az érintetlen vadon után sokkoló volt látni a kiirtott erd?k helyén a gyenge ültetvényeket, a szegényes viskókat és a rengeteg embert. Csöndben szurkoltunk, hogy az autó kibírja Masindi városáig, ahol szerel?ben reménykedtünk. Kétszer azért megálltunk, els?re egy fotogén kaméleon miatt, ami lassan araszolgatott át az úton el?ttünk, másodjára egy útszéli pocsolyánál ívó madárcsapatot néztünk át, a Village Indigobird csak párszor, a Grey-headed Oliveback kés?bb nem is került szemünk elé. Pár faj még mozgott itt: African Harrier-Hawk, Black-bellied Firefinch, Black Bishop.
Masindiben az els? benzinkútnál rögtön kiszúrta pár helybéli, hogy az autónk a végét járja. A jobb els? felfüggesztésünk tört el, megállapodtunk egy szerel?nek kinéz? motorossal, hogy egy nem túl vészes összegért meghegeszti. A kényszerpihen? alatt megebédeltünk egy közeli étteremben. Egy óra múlva már kész is lett az autó, ráadásul a kialkudott összeget az id?közben telefonon felhívott autókölcsönz? átutalással ki is fizette! (No comment)

Egyre rosszabb földutakon haladtunk nyugatnak, a Budongo Forest déli része felé, a Busingiro Camp körüli erd?kbe. Útközben a mez?gazdasági területeken láttunk Red-collared Widowbird-öt, Yellow-mantled Widowbird-öt, Wooly-necked Stork-ot, Marabou-t, Woodland Kingfisher-t, Pin-tailed Wydah-t és African Pipit-et. Meglep? élmény volt, amikor fényes nappal az egyik iskola udvarának a fái között egy Pennant-winged Nightjar röpködött. Nagy felt?nést keltettünk, ahogy a kerítés mell?l próbáltuk fotózni a nem mindennapi madarat. Az iskola gyerekei eddig ügyet sem vetettek a fák között röpköd? madárra, de a kedvünkért megdobálták k?vel, látva mennyire örülünk neki.

Az autószerelés miatt ezen a napon nem jutottunk már el a Budongo Forest egyik legjobb, kísér? nélkül látogatható részére a Royal Mile-hoz, ezért úgy döntöttünk, hogy a szállásunkat megkeresve, annak környékén madarászunk a nap hátralev? részében. Célunk elérése el?tt még láttunk egy csapat Black and White Casqued Hornbill-t és egy Western Banded Snake-eagle-t. A Busingiro Camp igen spártai szálláshelynek bizonyult. Se étel se víz nem volt a táborban, bár ez utóbbi végül került: biciklivel hoztak két nagy m?anyag kannában. Felvertük sátrainkat és elindultunk a földúton az erd?be. A Budongo Forest az egyik legjobb állapotban fennmaradt primer es?erd? Ugandában. Ezen a helyen is hatalmas fák és átjárhatatlan aljnövényzet burjánzott. Az út mentén százszámra röpködtek a színesebbnél-színesebb pillangók. A fák koronájában majmok ugráltak (Black and White Colobus, Blue Monkey), az erd? trópusi madárhangoktól volt zajos. A délutáni madármozgás elég gyenge volt, ráadásul a fels? lombkoronában 40-50 méter magasan mozogtak a madarak. A nyílt szavanna után elég jó kihívás volt itt madarászni. Sötétedésig sikerült látnunk a Kelet-Afrikában csak itt megfigyelhet? Chestnut-capped Flycatcher-t, az erdei African Dwarf Kingfisher-t, African Emerald Cuckoo-t, Black Cuckoo gabonensis alfaját, Toro Olive Greenbult, Yellow-fronted Woodpecker-t, Tambourine Dove-ot, Yellowbill-t, Rufous-capped Eremomela-t és Red-headed Malimbe-t, Black-necked Weaver-t. A tripriportok által említett vízátfolyásnál kerestük a Shining-Blue Kingfisher-t, de sajnos nem találtuk és dippeltük a Spinetail-eket is (Sabine’s és Cassin’s Spinetail).

Sötétedés után is csaptunk egy kört. Zseblámpáink fényében pár galágót láttunk, magasan a fák koronájában. Az erd?b?l vérfagyasztó ordítások-síkítások hallatszottak egész este. El?ször a majmokra gyanakodtunk, csak másnap árulta el a gondnok, hogy fán él? szirtiborzok (Tree Hyrax) voltak a tettesek.
Elfogyasztottuk otthonról hozott vész-téliszalámi vacsoránkat, öntöttünk egymásra egy kis vizet a kannákból és hyraxordibálás közben nyugovóra tértünk.
5. nap
Budongo Forest (The Royal Mile) - Busingiro Camp - Fort Portal
Ismét korán keltünk, hogy a reggeli madármozgást elérjük mai f? madarászhelyünknél: a Royal Mile-nál. A Budongo-erd? egyik legszebb, legépebben megmaradt része ez a primer montán-típusú es?erd?, ami kísér? nélkül látogatható. A kora reggeli id?pontnak köszönhet?en nagy forgalom volt az utakon. Rengeteg egyenruhás, de zömében mezítláb közleked? iskolás gyerek, a 3-4 utast és a különböz? nagyságú tárgyakat (kecskét?l a franciaágy-keretig) szállító motoros, a fejükön 10 literes kannákat szállító csinos n?k út menti kavalkádja eléggé lelassította haladásunk. Itt futottunk bele a legszínpompásabb nyüzsg? piacba, amit az egész úton, de lehet, hogy egész életünkben láttunk. Volt itt a gyümölcshalmoktól elkezdve a tarka-barka ruhán keresztül, a bicikliig, a kecskét?l a tehénen keresztül a hullámpaláig miden, mindez ezernyi motorossal és kedélyesen beszélget? bennszülöttel f?szerezve. Megtekinthettük az iskolából elkés?k, nem túl nyugati kultúra kompatibilis büntetési módszereit (a pedellus négykézláb mászatta a vigyorgó kisiskolásokat) is. Az Royal Mile bejáratát elég nehezen találtuk meg, ráadásul további id?t veszítettünk azzal, hogy megpróbáltuk kiszedni bejáratot ?rz?, semmilyen emberi kommunikációra nem képes ?rökb?l, hogy hol tudunk belép?t venni. Végül megtaláltuk az irodát, ahol a borsos árú belép?ket hosszas adminisztráció után megvettük. Közben az es? is eleredt. A csöpög? eresz alól egy pár Black and White Shrike-flycatcher vidított fel bennünket, habár tudtuk jelent?s késésben vagyunk. Végre túljutottunk a bejáraton és rögtön becsöppentünk egy más világba. A hazai öreg bükkösök fái eltörpülhetnek a palánkgyökeres faóriások alkotta élettel teli erd? fái mellett. Még a széles földúton is állandó sz?rt fényben tenyérnyi pillangók röpködtek, az es? után pedig citrusos, friss illatot árasztott az erd?. Nem véletlen méltatja az összes itt járó utazó az erd? hangulatát. Az es?nek, vagy kés?i érkezésnek köszönhet?en elég csöndes és madárban szegény volt az erd?. Mozgás f?leg a lomkorona fels? részében zajlott, ami elég nyakfájdító távcsövezésre kényszerített bennünket. A szórványos hangokat kakukkfajok (African Emrald Cuckoo, Red-chested Cuckoo) és greenbul-ök adták. Az els? látott madár újból a Rufous Flycatcher-thrush volt, kés?bb nagy nehézségek árán, de láttuk egyik célfajunkat a Chocolate-backed Kingfishert és itt is volt több African Pygmy Kingfisher. A kicsit nyíltabb helyeken jobban jöttek a fajok (Tambourine Dove, Black and White Shrike-flycatcher, Yellow-crowned Woodpecker, Grosbeak Weaver, White-breasted Negrofinch, Rufous-capped Eremomela). A fák fölött African Palm Swift-ek köröztek. Itt is sok majom ugrált a fákon (Black and White Colobus, Blue Monkey). Hamarosan utunkat állta egy megáradt patak, így némileg csalódottan visszafelé indultunk. Nemsokára nagy mozgást láttunk az egyik terméssekkel teli fa ágai között, egy 8-10 egyedb?l álló nagy test? szarvascs?r?madár csapat táplálkozott: White-thighed Casqued-Hornbill-ek. Néhány Black and White Casqued Horbill-t is láttunk még az erd?ben visszafelé. Kicsit hangoztuk még a Nahan’s Francolint, de beláttuk, hogy túl kés? van már ehhez a hajnalban aktív erdei frankolin fajhoz. Az egész Kelet-Afrikában csak itt el?forduló Yellow-footed Flycatcher-hez sem volt szerencsénk. Az erd?b?l kiérve még láttunk egy virágzó fán tucatnyi nektármadarat, új faj itt a Green-headed Sunbird és a nagy test? Superb Sunbird volt. A területet elhagyva kicsit letörve éreztük, hogy elég sok mindent ott hagytunk.
Mivel késésben voltunk, csak egy rövid id?re álltunk meg az útba es? Busingiro Camp melletti erd?ben, rápróbálni a Kelet-Afrikában csak itt és a Semilikiben el?forduló Ituri Batisra. Pár perc keresgélés után egy pár Chestnut-capped Flycatcher-t találtunk, néhány Yellow-fronted Woodpecker-t, egy Chestnut Wattle-eye-t és egy Black-necked Weaver-t. Az egyik bozótosban az Ituri Batis hangra mozdult egy ígéretes madár, de nagyon rosszul láttuk, ezért megállapodtunk, hogy nem írjuk be a fajlistánkba.
Délután kett?re járt az id?, úgy éreztük, hogy kényelmesen elérjük mai szálláshelyünket a Kibale Forest melletti Fort Portal városát, ami kb. 250 kilométerre esett a Busingiro Camp-t?l. Ez az út végül utazásunk legfárasztóbb, legkényelmetlenebb rémutazásának bizonyult. Eleinte csak szimplán rossz volt a földút, kátyús, keréknyomos, szerpentines. Már emiatt is gyötrelmesen lassan haladtunk, de id?közben elszállt a szervó és a fék sem m?ködött valami fényesen. Az autó teljesítménye drasztikusan visszaeset, az enyhe emelked?ket is nagyon nehezen bírta. Megállva láttuk, hogy valahonnan elég szépen folyik az olaj az autóból. Mindezek ellenére úgy döntöttünk megpróbálunk eljutni Fort Portal-ba, ami egy nagyobb város. Rátértünk egy f?útra, ami várakozásunkkal ellentétben még rosszabb volt, mint a mellékút, ráadásul építés alatt állt. Az forgalom legf?képp az útépítéshez használt anyagokat szállító teherautókból állt, amiket autónkkal nem nagyon tudtunk el?zni, ezért szinte végig porfelh?ben 20-30 méteres látótávval, felhúzott ablakok mellet vánszorogtunk. Id?közben besötétedett. Teljes letargiában követtünk egy-egy teherautót 30-40 kilométeren keresztül, míg valahogy sikerült megel?znünk. Az utat 9 óra alatt tettük meg és éjjel 11 órára érkeztünk meg Fort Portal-ba. Fáradtan betértünk az els? Hotelbe (Rwenzori Hotel Inn), éreztük, hogy ránk fér már a hatodik éjszaka egy ilyen út után az igazi ágyban alvás. Szerencsére a hotelben még 11-kor volt konyha és még hideg sör is akadt. Leszerveztük másnapra a vezet?nket (a kisebb-fiatalabb Geoffry), szegényt az ágyából ugrasztottuk ki hívásunkkal. Majd a másnapi Green-breasted Pitta reményével aludni tértünk, miközben a parkolóban autónkból csöndben folydogált az olaj.

6. nap
Kibale-forest

Pihenten indultunk útnak reggel a vezet?nkkel megbeszélt találkozóhelyre, a Nemzeti Park központjába. Végre jó min?ség? aszfaltúton mehettünk, így még a terepjárónk sem t?nt annyira betegnek, mint el?z? nap a sötét-poros földúton. Fél órát várakoztunk a megbeszélt helyen, közben beindult a reggeli mozgás (Icterine Greenbul, Little Greenbul, Slender-billed Greenbul, White-tailed Ant-thrush). Mint kiderült, kicsit félreértettük egymást vezet?nkkel Geoffry-val, a találkozóhellyel kapcsolatban, de hamarosan egymásra akadtunk a park irodájánál. Miután kiderült, hogy nem csimpánz túrára indulunk, a belép?vétel is lelassult, hosszan vártunk, míg elindulhattunk az erd?be. Geoffry is morcosnak t?nt a várakozás miatt, nehezen lehetett szóra bírni a mai f? célfajunkról, a Green-breasted Pitta-ról. Bezsúfolódott ütött-kopott kalasnyikovjával a hátsó ülésre és mogorván mutatta az utat az erd?be, ahol nemrégiben látták a madarunkat. Az autót a kihalt parkolóhelyen hagytuk és egy keskeny jelöletlen ösvényen libasorban bementünk az erd?be. A fák lombkoronája itt nem volt olyan magasan, mint a Budongo-ban és az aljnövényzet sem t?nt annyira s?r?nek. Hamarosan megálltunk azon a helyen, ahol a pitták táplálkoznak napközben. Szétszóródva lestük a talaj közeli mozgást. A fészkelési id?szak után csak nehezen lehet látni a pittákat, hangjukat sem igen hallatják, ezért a vezet?nk sem tudta garantálni, hogy lássuk a madarat. Várakozás közben hallottunk pár fajt (Buff-throated Apalis, Brown Illadopsis, Scaly-breasted Illadopsis, Red-chested Cuckoo), de látni nem sikerült ?ket. Az els? látott erdei madár megint a Rufous Flycatcher-thrush volt, kés?bb láttunk még egy Green Hylia-t és Red-bellied Paradise-flycatcher-t, majd El?d kiszúrt egy nyugodtan üldögél? Narina Trogon-t egy közeli bokron. Legalább egy órát vártuk a pittát, vezet?nk többször is elt?nt a madarat keresni. Végül tovább indultunk egy másik helyre, ahol esély volt látni a fajt. Feljebb kapaszkodtunk az ösvényen, itt már tekintélyes méret? palánkgyökeres fák magasodtak fölénk, itt-ott sziklakibúvások tarkították az erd? aljnövényzetét. Geoffry ismét elt?nt, mi pedig szétszóródva keresgéltünk. Kis id? múlva El?döt láttuk lélekszakadva rohanni: felugrasztotta a pittát! Hátizsákjainkat hátrahagyva rohantunk El?d után oda, ahonnan felröppent a madár. Csöndben haladtunk egy kis vadcsapáson, amikor két Green-breasted Pitta mozdult meg el?ttünk. Szépen sétálgattak az ösvényen, néha felröppentek, megmutatva színpompás tollazatukat. A csapat „pittasz?z” tagjai rögtön megértették, miért vágyik minden madarász ezt a fajcsoportot látni! Derekasan csattogtattuk fényképez?gépeinket, a madarakat szemmel láthatólag ez csöppet sem zavarta, talán már hozzászoktak… Örömittasan tértünk vissza a helyre, ahol Geoffry-t utoljára láttuk. Csöndesen üldögélt, majd megjegyezte, hogy gondolta, hogy megtaláltuk a madarat, mert messzir?l pár percig csak a fényképez?gépek csattogását hallotta. Ezután ? is vidámabb lett, mondta is, hogy nagy terhet vettünk le a válláról, hogy El?d megtalálta a madarat. Visszatértünk az autónkhoz, ahol a környez? fákon láttunk még pár kakukkfajt ( Yellowbill, Klaas’s Cuckoo, Diederick Cuckoo) és egy Western Black-headed Oriole-t. Tovább indultunk egy közeli település melletti focipályára, ahonnan jól be lehetett látni a környez? terepet és az erd? szélét. A pályán Pin-tailed Wydah, African Pied Wagtail szedegetett, a környez? virágzó fákon nektármadarak táplálkoztak. Az erd? szegélyében African Green Pigeon-ok, szarvascs?r?madarak (Black and White, White-thighed, Crowned Hornbill) és néhány Great Blue Turaco eszegette a gyümölcsöket. A bokrosban sétálgatva felugrasztottunk egy Black-shouldered Nightjar-t. A távoli hatalmas fákon Black and White Colobus-ok ?rködtek, a leveg?ben sarlósfecskék röpködtek (White-rumped és Palm Swift). Rövid sétánk során láttunk még pár ragadozót (Lizard Buzzard, African Harrier Hawk, Long-crested Eagle) és pár énekest (Bronze Mannakin, Purple-headed Starling, Grosbeak Weaver). Mivel a madármozgás is szép lassan megsz?nt és az autónk is sürg?s szervizt kívánt, elindulunk vissza Fort Portal-ba. Elbúcsúztunk vezet?nkt?l és fél óra múlva már ismét a szállodánkban voltunk. A szerelés ismét gördülékenyen ment, egy órán belül megjavították terepjárónk. Közben megebédeltünk és az étterem teraszáról még pár új madárfaj is bejött az etet?knek köszönhet?en (African Blue-flycatcher, Variable Sunbird, Bronze Sunbird). Délután visszatértünk az erd?be. Útközben a nyíltabb helyeken gyakori afrikai fajokat láttunk (Hadada Ibis, Sacred Ibis, Black-headed Heron, Marabou). El?ször egy hídnál álltunk meg, ahol a patak kövein egy pár vízirigó viselkedésére emlékeztet? Cassin’s Grey Flycatcher-t találtunk, majd még két légykapó faj is el?került a környez? liános fákon (Sooty, Dusky-blue Flycatcher). Kinéztünk még egyszer a focipályára, de elég gyenge volt a mozgás, ezért visszafelé indultunk. Egy útszéli parkolóból egy kilátópontot jelz? táblát vettünk észre, rövid túra után fel is kapaszkodtunk a rozoga, majomürülékt?l b?zl?, de jó kilátást nyújtó fatákolmányra. A környez? dombos vidéken amerre a szem látott mindenhol s?r?, öreg erd? zöldellett, igazi erd?s vadon. Egy közeli fán Long-crested Eagle üldögélt, messzebb a fák fölött kisebb csapat szürke papagáj (Grey Parrot) repült éjszakázó helyére. A kilátó környékén lev? irtáson jól mozogtak az énekesek, folyamatosan kapkodtuk távcsöveinket. A naplementéig láttunk African Yellow White-eye-t, három nektármadár fajt (Olive, Copper, Northern Double-collared Sunbird), Grey-throated Flycatcher-t, Grey-headed Sparrow-t, Black-necked és Grosbeak Weaver-t, Red-headed Quelea-t, Gray-headed és White-breasted Negrofinch-et, Red-billed Firefinch-et, Bronze Mannakin-t és Black-bellied Seedcracker-t. A lemen? nap fényében fecskék (Red-rumped Swallow, White-headed Saw-wing) és sarlósfecskék (White-rumped Swift, African Palm Swift) cikáztak. Már sötétben értünk szállásunkra Fort Portal-ba. A mai nap 63 fajt láttunk.

7. nap
Semuliki Nemzeti Park

Fort Portal-i szállásunkról még sötétben indultunk útnak a Semuliki-folyó völgyében található Semuliki Nemzeti Parkba. A folyót követ? es?erd? a Kongói-medence síkvidéki es?erdeinek legkeletibb nyúlványa, fajösszetételében jelent?sen különbözik az Albert-hasadék és a Viktória-tó környékének hegyi es?erd?it?l. A Rwenzori-hegység északi vonulata természetes biogeográfiai választóvonalként szolgál, számos madárfajra számítottunk itt, amelyek egész Kelet-Afrikában csak itt találhatóak. A kifogástalan aszfaltúton gyorsan haladtunk, északról kerülve meg a Rwenzori- hegységet. Dél-felé haladva egyre alacsonyabbra ereszkedtünk, az út két oldalán gyökeresen eltér? buja erd?ségek és a völgybe szorult mez?gazdasági területek váltogatták egymást. Gyorsan bejelentkeztünk a Nemzeti Park központjánál, kifizettük a belép?t és megvártuk vezet?nket Justice-t, aki igen nagy tudású és éles szem? madarásznak bizonyult. Elkísért szálláshelyünkre, ahol gumicsizmákat béreltünk, mert mint jelezte, az erdei ösvény néhány helyen lábszárközépi ér? vízben vezet. Justice felpattant motorjára, hátára csapta elmaradhatatlan kalasnyikovját és az aszfaltút mentén gyakran megállva kereste a számunkra érdekesebb itteni szarvascs?r? madarakat. Ez alkalommal csak Piping Hornbill került el?, a Black-casqued Wattled Hornbill és a Red-billed Dwarf Hornbill-nek csak a hangját hallottuk. A megállók során láttunk pár gyakoribb énekest (Scarlet-chested Sunbird, Vitelline-masked Weaver, Viellot’s Black Weaver, Bronze Mannakin, Black-crowned Waxbill, Fork-tailed Drongo, African Thrush), egy s?r?bb részen pár erdei fajt (Wilcock’s Honeyguide, Great-blue Turaco, Buff-spotted és Yellow-crowned Woodpecker, Speckled Tinkerbird, Little Greenbul) és pár ragadozót (Palm-nut Vulture, Lizard Buzzard, Tawny Eagle, African Fish Eagle). A fák fölött Black-saw-wing és Lesser-striped Swallow csapatok röpködtek. A meredek hegyoldalt borító s?r? dzsungel egyik száraz fájának csúcsán néhány African Green Pigeon és két Western Bronze-naped Pigeon üldögélt. A s?r? ágak között sok majom ugrált, két faj is szem elé került (Red-tailed Monkey és Black and White Colobus). Az út mentén nagyobb Olive Baboon csapatok mozogtak, szemtelenül ijesztgetve a gyanútlan bicikliseket, motorosokat. A nemzeti park központjánál betértünk egy kis ösvényen az erd?be ahol vezet?nk egy nappalozó Verraux’s Eagle Owl-t mutatott, a s?r? bokrok alatt Grey Ground-Thrush hangját hallottuk, de sehogy nem tudtuk meglátni a madarat. Hamarosan leraktuk terepjárónkat, Justice egy kis boltban vett magának chapatit ami, mint megfigyeltük, az összes vezet?nk nap közbeni ebédjéül szolgált. Megvártuk fegyveres kísér?nket, majd nekivágtunk a nemzeti park egyik leginkább járt és jól karbantartott ösvényének, a Kiruma Trailnek. Az ösvény egészen a kongói határt kijelöl? Semuliki-folyóig vezet, érintve az erd? belsejében található mocsaras tavakat. Az id? rövidsége miatt, mi csak idáig jutottunk, kés?bb bánkódtunk is, hogy nem jutott több id? erre a különleges hangulatú, vízfolyásokkal szabdalt, néhol nehezen járható mocsaras erd?re. Már az ösvény legelején belefutottunk egy Ugandában ritka Red-rumped Tinkerbird-be, majd láttunk még Speckled Tinkerbird-öt, Icterine és Little Greenbul-t, African Dwarf Kingfisher-t, Green-tailed Bristlebill-t, Rufous Flycatcher-Thrush-t, Fire-crested Alethe-t, Yellow-billed Barbet-et és egy bujkáló Forest Robin-t. Kitértünk néhány dimbes-dombos mellékösvényre (Green Pitta Trail-ek), itt többször sikerült látnunk egyik kedvenc madárfajunk a Jameson’s Wattle-eye-t, majd Green Hylia-t, Sooty Boubou-t , Green Crombec-et, magasan a fák koronájában táplálkozó Crested Malimbe-t, és végre néhány Red-billed Dwarf Horbill-t. Több helyen szólt az African Emerald Cuckoo. Rozoga fahidakon átkeltünk néhány megáradt vízfolyáson, érintettünk egy kiszáradt fákkal övezett tavat, ahol néhány African Fish Eagle és Palm-nut Vulture üldögélt az ágakon. Az ösvény egyre lejtett, hamarosan már lábszárközépig ér? vízben gázoltunk a páfrányokban, pálmlákban gazdag erd?ben. Végs? megállónk el?tt két célfajunkat is hallottuk (Yellow-throated Cuckoo, Yellow-spotted Nicator), de a s?r?ben nem sikerült megtalálni ?ket. Egy ligetesebb részen virágzó fán láttunk pár nektármadat (Scarlet-chested, Olive-bellied, Green-throated, Grey-headed Sunbird). Ahogy megérkeztünk a tavak partján lev? táborhelyre, az egyik fáról megugrott két Hartlaub’s Duck, amelyeknek igencsak megörültünk. Jól esett a pihen?, evés közben megegyeztünk abban, hogy az egyik legjobb él?helyen madarásztunk utunk során. A tavat s?r?n ben?tte a növényzet és leárnyékolták a környez? magas fák. Rövid sétára indultunk a tavak környékén, óvatosan haladva a parton, tartva a vízb?l felbukkanó vízilovaktól, amelyek rendszeresen elgyalogolnak idáig a pár kilométerre es? Semuliki folyótól. A pálmák csúcsáról Palm-nut Vulture-k ugrottak meg, a magas fák ágai között villámgyors erdei seregélyek (Narrow-tailed Starling) röpködtek. Déli pihen?nket az es?vel fenyeget? felh?k gyülekezése szakította meg. Er?ltetett menetben indultunk vissza az elsötétedett erd?ben ugyanazon az ösvényen, mint amelyen érkeztünk. Az es? megérkezése el?tt sikerült meglátnunk egyik itteni látványos célfajunk a White-crested Hornbill-t. Szakadó es?ben tettük meg a visszafelé tartó utat, ami csak autónkhoz kiérve állt el ugyanolyan gyorsan, mint ahogy jött. Rövid szárítkozás után a délutáni órákban még elmentünk madarászni a közeli Old Rwenzori Road kezdeti szakaszára. A régi kanyargós földút mára már járhatatlan autóval, csak az els? pár kilométert tudtuk megtenni, de ezalatt elég magasra feljutottunk a meredek szerpentinen. Szép kilátás tárult elénk a Semuliki-völgyre és távolabbra a Kongói-medence végeláthatatlan síkvidéki es?erd?ire. Amerre szem ellátott mindenütt érintetlen vadon terült el, pont ilyen látványt reméltünk, amikor ugandai utunkat terveztük! Nemsokára egy óriási kid?lt fa keresztezte utunkat. Ez alatt, bár súrolta a tet?t, még átjutottunk. Kés?bb 20-25 kilós kövekb?l álló k?omlás állított meg, de Ádám gigászi erejének köszönhet?en, aki félredobálta a hatalmas köveket, ezen is átverg?dtünk. Kicsivel feljebb azonban annyira elromlott az út, hogy vissza kellett fordulnunk. A megállók alkalmával láttunk néhány Bronze Mannakint, egy pár Brown-backed Scrub Robin-t, egy csapat Leaflove-ot. A nap hátralev? részében új fajok már nem kerültek el?. Az egész napos fárasztó madarászat után felvertük sátrunkat a táborhelyen, megvacsoráztunk a helyi teraszos, hangulatos étteremben és pár sör mellett megírtuk a napi fajlistát. A további sörözést egy áramszünet szakította meg, s mi duzzogva sátrainkba vonultunk. Ezen a napon 67 fajt láttunk.

8. nap
Semuliki Nemzeti Park - Queen Elisabeth Nemzeti Park (Mweya-régió)

A reggeli órákban még madarásztunk egyet az aszfaltút mentén. Az útszéli mez?gazdasági területeken megkerestük az el?z? nap kimaradt Orange-cheeked Waxbill-t, amit nemrégiben írtak le a területr?l, a határozónk csak Burundiban jelezte a fajt. A közelben láttunk még pár énekest (Splended Starling, Grosbeak és Vielliot’s Black Weaver, African Thrush, Grey-headed Negrofinch, Black-crowned Waxbill, Bronze Mannakin, Red-faced és Whistling Cisticola), a s?r? erd?szélen bejött a Grey- throated Barbet, Yellow-rumped Tinkerbird, egy csapat White-throated Bee-eater, valamint csak a Semilikiben látható Simple Greenbul. Elindultunk észak felé, ahol az út mindkét oldalán jól beláthattuk a s?r?séget, útközben az el?z? napi helyen újból jól megnézhettük a Western Bronze-naped Pigeon-okat néhány African Green Pigeon és Olive Pigeon társaságában. A következ? megálló az Ugandában ritkább, szarvascs?r? madarakra tökéletes hely volt, több Piping Hornbill-t, Red-billed Dwarf Hornbill-t láttunk. Sokáig csak a hangját hallottuk a Black-casqued Wattled-Hornbill-nek, ámulva azon, hogy ez a termetes fekete madár, milyen nehezen látható meg a lombok között, de aztán hangoskodva két példány is átrepült az út fölött, így végre jól szemügyre vehettük ?ket. Magasan a hegyek között több ragadozót is láttunk keringeni, határozhatónak csak az Ayre’s Hawk-eagle és a Palm-nut Vulture bizonyult. A sátorozó helyünkre visszafelé még láttunk pár African Openbill-t és egy kisebb csapat Speckled Mousebird-öt. Összepakoltuk csomagjainkat, megreggeliztünk és útnak indultunk a Queen Elisabeth Nemzeti Park felé. Útközben átléptük az egyenlít?t, elkészítettük kötelez? japán turistás fotóinkat, majd amikor a kihalt úton indulásra készül?dtünk, lefékezett egy autó, amib?l mit ad Isten, japán turisták ugráltak el? fényképez?gépekkel. Gyorsan továbbálltunk. Egyre kopárabb, szárazabb él?helyeken haladtunk, a villanyoszlopokon ragadozók ücsörögtek déli melegben (Bateleur, Black-shouldered Kite, Wahlberg’s Eagle, Tawny Eagle). Az aszfaltútról letérve a Nemzeti Park északi bejárata felé vettük az irányt a bordázott, keréknyomos, vacak földúton. Már meg sem lep?dtünk, amikor kopogni kezdett valami az autóban, immáron a bal kerék irányából. Nem tudtuk nem észrevenni azt sem, hogy a melegben a légkondicionáló forró leveg?t fúj az arcunkba. A száraz bokrosokban több Black-headed Gonolek-et és egy csapat Arrow-marked Babbler-t, majd néhány Black-lored Babbler-t láttunk. Szerencsénk volt, amikor az úton átszaladt, majd a bokrok alján mozdulatlanná dermedt egy African Crake. A következ? megállónk egy kiszáradó krátertónál volt (Nyamanyuka Lake). A kopár tájjal övezett némileg egy hazai szódás szikes tóra emlékeztet? tavon, télen és tavasszal számos kis flamingó táplálkozik, de a nyári id?szakra ezek rendszerint tovább állnak más táplálékban gazdagabb tavak környékére a Nagy-hasadékvölgy tavaihoz. Végigpásztáztuk a maradék vízfelületet és örömmel vettünk észre három kis flamingót (Lesser Flamingo), magányos hírmondóit a téli nagy csapatoknak. Az iszapban kisebb kafferbivaly csapatok dagonyáztak és néhány oszlásnak indult dög is vidította a képet. A Nemzeti Park f?bejárata (Kabatoro Gate) után utunk az Edward-tóba benyúló kis félszigetre vezetett, ahol a Queen Elisabeth Nemzeti Park központja található (Mweya). A tó öblében jól mozogtak a vízhez köt?d? madarak (Pink-backed Pelican, Great Cormorant, Long-tailed Cormorant, Striated Heron, Squacco Heron, Great Egret, Goliath Heron, Black-headed Heron, Knob-billed Duck, Egyptian Goose, Sacred Ibis, African Openbill, Hadada Ibis, Pied Kingfisher, African Fish Eagle). A szebb napokat megélt központi épületben szereztünk egy vezet?t, aki az észak-keleti síkságon (Kasenyi Plains) kísérte végig csapatunkat a délutáni órákban. A déli melegben az épület körül csak énekesek mozogtak (Red-chested Sunbird, Black-headed Gonolek, Rüppel’s Long-tailed Starling, Grey-headed Sparrow, Black-headed Weaver, Yellow-backed Weaver, African Firefinch, Common Waxbill). Megtekintettük a remeknek nem mondható kiállítást a földszinten. Aki szereti a szétporladt, összetöpörödött, sz?rét vesztett, m?anyagból készült gepárd és oroszlán modelleket, valamint a tolltet?k rágcsálta, szétfoszlott madártetemeket, valamint a plafonról csálén lógó víziló csontvázakat, az méltán megtalálja számítását a kiállításban. Mi borzadva menekültünk kempingez? helyünk felé. Az útikönyvb?l kinézett körbekerítetlen kemping el?zetesen kecsegtet? élményekkel bíztatott, úgymint: éjszakánként átvonuló vízilovak, a bokrokat legelész? kafferbivalyok, a sátor mellett túrkáló varacskos disznók és mindezekre az állatokra kíváncsi oroszlánok. Észleltük, hogy senki nem óhajtott vadromantikus sátorozó helyünkön osztozni, ezért mindenre felkészülve a kemping egyetlen vizesblokkja mellé állítottuk sátrunkat, hátha éjszaka menekülnünk kell a zuhanyzóba, vagy a pottyantós budiba. Felvert sátraink környékén több pár Spur-winged Lapwing és Kittlitz’s Plover futkosott. A délutáni túránkig volt még egy kis id?nk, ezért a közeli étterem felé vettük irányt, hideg italok segítségével feloldani a kempingez? hely miatti enyhe szorongásunk. Az étterem az egyik legjobb helynek bizonyult egész utazásunk során. Az árnyékot adó fák alatti rozzant vasszékekb?l remekül pásztázhattuk az alattunk húzódó széles, öblös Kazinga-csatornát, ami az Edward-tavat köti össze a közeli György-tóval. Az asztalok és székek között karnyújtásnyira sétálgattak a marabuk, és szolid távolságban varacskos disznók turkáltak a konyhai maradékok reményében. A túl közeli barátságot egy rendszeresen megjelen? bennszülött oldotta, aki néhány nagyobb k?darabot vágott disznókhoz. Sörözés közben remek látványt nyújtott a csatorna túlpartjára inni letér? elefántcsalád, a fürd?z? kafferbivalyok és a vízben úszkáló hatalmas krokodilok. Ez utóbbiak nemrégiben települtek vissza, mert egy id?ben kipusztította ?ket a vulkanikus tevékenységnek köszönhet?, tavakban felgy?l? mérges gáz. Kíváncsiságból leszámoltuk a víz fölött és a parton röpköd? Pied Kingfisher-eket, negyven egynehány egyedig jutottunk. Itt láttunk el?ször African Spoonbill-t és Yellow-billed Stork-ot, de számos gémféle is mozgott még a csatorna partján. A kés? délutáni órákban guide-unk motoros felvezetésével a Kasenyi-síkságon madarásztunk. A nyílt térségeken újból özönlöttek a tipikus szavannai fajok, frankolinok (Crested Frankolin, Helmeted Guineafowl, Red-necked Spurfowl), ragadozók (African White-backed Vulture, Wahlberg’s Eagle, Tawny Eagle, Bateleur, Long-crested Eagle, Brown Snake-eagle, African Goshawk, Grey Kestrel), bíbicek (African Wattled, Senegal, Crowned, Spur-winged Lapwing), felt?n?en kis számban pacsirták (Flappet Lark és Rufous-naped Lark). A jól járható utak mentén több helyr?l ugrasztottunk Yellow-throated Longclaw-t, African Pipit-et és Sooty Chat-et. Utunk során el?ször láttunk White-browed Coucal-t, Grey-backed Fiscal-t, Chin-spot Batis-t. A szavannán mindenhol antilopfélék legelésztek, leginkább jimelák és Uganda Kob-ok. Napnyugta el?tt egy kicsit megélénkült a terepjáró forgalom, mindenki a híres fára mászó oroszlánokat kereste. A Queen Elisabeth északi részén kevesebb h?sölésre alkalmas nagy fa található, így az itteni oroszlánok inkább a kaktuszfák s?r? ágai közé húzódnak be, ahol sokkal nehezebb észrevenni ?ket, mint a déli, Ishasa régióban él? fajtársaikat. Vezet?nk minden szembe jöv? terepjárót megállított, hogy láttak-e oroszlánt. Az információ gyorsan terjed, hamarosan gyors tempóban hajtottunk egy kaktuszfákban s?r?n ben?tt terület felé. Már 4-5 terepjáró álldogált ott, a guide-ok és a turisták vadul távcsöveztek. Végül észrevettünk egy, az árnyékban lustán heverész? oroszlánt. Sokat nem láttunk bel?le, csak a bojtos farka emelkedett néha a magasba, ahogy a legyeket hessegette. Elég sokáig ez volt a m?sor, majd egyszer csak feltápászkodott és rövid séta után felkapaszkodott egy kaktuszfára. Egy jeladós fiatal hím volt, sörénye még elég fejletlen volt. Kis ideig a fán pihent, majd kecsesen leugrott és elt?nt a magasabb f?ben. Kés?bb még vezet?nk kiszúrt egy oroszlánt egy másik fán, de elég messze volt és mi kértük, hogy ne is menjünk közelebb, épen eleget zavargatták már ?ket aznap. Az oroszlánok látványának megörülve a lemen? nap utolsó fényeiben visszaindultunk szállásunkra. Az út utolsó szakaszát már sötétben tettük meg, alkalmat találva egy rövid night-drive-ra. Több lappantyút is felugrasztottunk az egyik Black-shouldered Nightjar szépen be is várt közelre. Utunk újból a marabus étterembe vezetett. Kiültünk a gyönge lámpafény alá egy asztalhoz és sörünket iszogatva hallgattuk a vízilovak böfögését. Egy id? után észrevettük, hogy csak mi ücsörgünk odakinn, mindenki a fedett, zárt helyiségben tolongott. A közeli bokrokból halk röffenéseket hallottunk. A délutáni tapasztalatok alapján varacskos disznóra gyanakodtunk, de mikor odavilágítottunk egy termetes kafferbivaly nézett ránk egykedv?en kér?dzve. Fél perc múlva odabentr?l élveztük a Mweya-i trópusi éjszakát, kellemesen h?sít? Nile Special-t kortyolgatva. A vacsora után kempingünkbe hajtottunk néhány Kittlitz’s Plovert és Spur-winged Lapwing-ot terelgetve magunk el?tt. A fárasztó napot egy meleg vizes zuhanyzással zártuk, a fekete m?anyaghordó a zuhanyzó tetején örömünkre szépen felmelegítette a vizet. A sátorba mászás el?tt még körbezseblámpáztunk, de a közelben parázsló 50-100 szempáron kívül semmi érdekest nem láttunk. Már félálomban vettük észre, hogy egy kedves bennszülött hatalmas tüzet rakott a sátrunktól nem messze a vadállatok elriasztása céljából. Ez némileg megnyugtatott bennünket, hogy aznap este nem a vadállatok falnak fel, vagy taposnak el bennünket, hanem ránk olvad a pattogó szikráktól lángra kapott sátrunk. Aludni nem sokat sikerült, mert a t?z elhamvadása után egész este, számos nem biztosra határozott nagy test? sz?rös állat randalírozott a sátraink közvetlen szomszédságában.

9. nap
Queen Elisabeth Nemzeti Park (Mweya-régió, Kyambura-szurdok, Ishasha-régió)

Reggelre elt?nt az összes vélt, vagy valós vadállat a sátrunk környékér?l. Úgy döntöttünk, hogy a kora reggelt a mweyai tábor környékén töltjük. A kemping bokrosaiban zajlott az élet, egy fél óra alatt számos énekest láttunk (Arrow-marked, Black-lored, Brown Babbler, Chin-spot Batis, Black-headed Gonolek, Northern Puffback, Brown-crowned Tchagra, Rüppel’s Long-tailed Starling, Black-headed, Slender-billed, Yellow-backed Weaver, Brimstone Canary, African Citril), de itt voltak még a Kittlitz’s Plover-ek és a Spur-winged Lapwing-ok is. Elgurultunk az étteremhez, reggelizés közben az el?z? napi fajokat láttuk kiegészülve néhány újjal (Swamp Flycatcher, Grey-backed Camaroptera, Common Scimitarbill). A kijáratnál egy kedves bennszülött hölgy feleségül ajánlotta magát, amit rövid egyeztetés után udvariasan visszautasítottunk. Közben egy Snowy-headed Robin-chat ugrált a sorompó melletti bokorban. A félsziget öbleinél még megálltunk, de új faj már nem került el?. A délel?tti órákban átszeltük a hatalmas kiterjedés? nemzeti parkot déli irányban. A terepjárónk újból a végét járta, csüggedten imádkoztunk, hogy elérjünk vele egy nagyobb városig. Utunk egyszer szakítottuk meg hosszabb id?re, a Kazinga-csatornától délre es? Kyambura-szurdoknál. A szurdok els?sorban az itt él? csimpánzairól híres, több csapat is él itt, köztük emberhez szoktatott (habituált) kolóniák is. A szurdok száz méter mélyen vágódott bele a száraz akáciákkal tarkított síkságba, a meredek oldalfalak és a szurdok alja azonban buja ?serd?vel borított. Felülr?l nézve, mint egy sötétzöld kígyó kanyarog észak felé a Kazinga-csatornába torkolva. Id? hiányában csak a látogatóközpont kilátójából néztünk rá a szurdokra, naivan reménykedve, hogy kiszúrunk spektívvel pár csimpánzt a hatalmas fák ágai között, vagy legalább látunk pár vadászó madarat az itteni Black Bee-eater-ek közül. Ezek az élmények elmaradtak, de kárpótolt a szurdok ?serdejének és a környez? száraz szavanna éles kontrasztjának látványa. Néhány érdekesebb madarat azért itt is láttunk (Bronze Sunbird, White-headed Barbet). A kis kitér? után megkezdtük végtelennek t?n? utazásunk dél-nyugat felé Ishashába, a kongói határ szomszédságába. A kátyús földúton az autót már csak imáink tartották egybe, úgy csattogott benne valami, mint kés?bb kiderült, most a bal felfüggesztésünk törött el. Az út élményekben és madarakban szegény volt, annak ellenére, hogy egy szakaszon átvágtunk a Maramagambo-erd?n, de az útra nézve új Bar-faced Go-away-bird-ön kívül nem láttunk érdekesebb madarakat. Ahogy közeledtünk az Ishasha-folyóhoz egyre több vizes él?hely t?nt fel és az él?világ is színesedett. Egy útszéli mocsárnál tekintélyes nagyságú iszapfürd?z? kafferbivaly csordát láttunk, közben az iszap szélén bejött a Greater Painted-snipe, szedegetett egy Black Crake és közöttük h?sölt egy termetes varánusz (Water Monitor) is néhány egyéb gyakoribb vízimadár társaságában. Átestünk a déli szektor kapujánál a beléptetési procedúrán, és rögtön vidámabbak lettünk, ahogy ismét egy élettel teli szavannára értünk. Délutánra járt már az id?, ezért elhatároztuk, hogy szállást keresünk. Erre legalkalmasabbnak t?nt az Ishasa-folyó partján fekv? Camp. A vékonyka folyó határként szolgál a nyugatra fekv? rossz hír? Kongói Demokratikus Köztársaság felé. A központtól 1-2 kilométerre es? nomád folyóparti tábor az els? pillanatban jó helynek t?nt sátorozni, egészen addig, míg egy 20-30 f?b?l álló víziló csorda fel nem bukkant bugyborékolva el?ttünk öt méterre a vízb?l. Rövid futás után (felidézve, hogy futottunk mi már fejvesztve víziló el?l korábban), a terepjáró biztonságos közelségéb?l nézegethettük a borjaikat vezet? termetes jószágokat. Igen rövid tanakodás után gyáván megegyeztünk, hogy egy másik táborhelyet keresünk éjszakára. Északnak indultunk, követve egy jól kitaposott autós trail-t. Rengeteg uganda kob, varacskos disznó és jimela mozgott a területen. Egy dög is lehetett a közelben, mert számos kesely? keringett közel a fejünk fölött. Végre jól megnézhettük és fotózhattuk repülve a nagyobb kesely?fajokat (Lappet-faced Vulture, Rüppel’s Vulture, African White-backed Vulture). Az úthoz közeli dagonyában foltos hiénák (Spotted Hyena) h?söltek, csöppet sem zavartatva magukat terepjárónktól. A hat megtermett dögev? csak a fejét és farkát emelgette, eszük ágában sem volt állva megmutatni magukat. Nemsokára beértünk egy kisebb vízfolyás partján épült lodge-hoz. Rögtön észleltük, hogy ez bizony nem a mi pénztárcánkhoz tervezett szállás, ennek ellenére nagyon kedves volt a személyzet, forró vizes törölköz?t hoztak, hogy felfrissüljünk és mikor közöltük, hogy ez nekünk drága lesz, akkor sem változott a hozzáállás. A lodge fest?i környezetben épült, egy folyó kanyarulatában. A túlparton ritkás galériaerd? terült el, az épületek körül gondozott virágágyások, rend és tisztaság. Kissé idegenül éreztük magunkat a sok nomád kempingezés után, de hamar feltaláltuk magunkat: megittunk néhány üveg sört. Közben persze madarásztunk, átrepült egy Ross’s Turaco a szemközti oldalon, a gyümölcsökön osztozott pár Great Blue Turaco és pár Black and White Colobus. A folyó távolabbi kanyarulatában egy viziantilop (Deffasa Waterbuck) iszogatott. A második sörnél tartottunk, amikor a bozótosból kikocogott egy Giant Warthog. Izgatottan fotózgattuk ezt a nyílt helyen ritkán látható nagytermet? disznót. Kés? délutánra járt már mikor visszaindultunk az el?z? táborhelyre hátha akad valami fedett szálláslehet?ség. A dagonyánál végre jól megmutatták magukat a hiénák, készül?dtek az éjszakai portyára, a kesely?k viszont már felgallyaztak a dög körüli fákra. A tábor el?tti kis füves repül?téren egy Temminck’s Courser szaladgált. Sikerült szereznünk két kör alakúra épített f?tet?s házikót (banda) és még vacsorát is rendeltünk tábortüzünk mellé. Alkonyatkor a lappantyúk is megszólaltak, közelr?l és távolabbról is szólt a Square-tailed Nightjar és a Swamp Nightjar. Kés?bb két gépfegyveres katonát is kaptunk társaságul. Csöndesen üldögéltek és cigiztek az egyik bandának támaszkodva. Megnéztük az útikönyvben, hogy pontosan hol is vagyunk és már meg sem lep?dtünk, hogy a táborban sétálgató oroszlánokról és átszivárgó kongói gerillákról olvastunk. Új értelmet nyert a lobogó tábortüzünk, fegyveres ?reink és a közeli katonai laktanya. A megszokott víziló böfögésre tértünk nyugovóra.

10. nap
Queen Elisabeth Nemzeti Park (Isasha-régió)-Bwindi Impenetrable Nemzeti Park

Hajnalban a Swamp Nightjar hangjára keltünk, gyors összepakolás után az Isasha-folyó galéria erdeihez indultunk. Indulás el?tt még egy sertefarkú (Mottled Spintail) repült be a táborba a folyó irányából. A folyóhoz vezet? földút mellett felt?n? nagy számban lebzseltek a páviánok, a száraz bozótosban csapatostól vonultak a folyó irányába. Az egyik néptelen piknikhelyen álltunk meg nézel?dni. A folyó fölött egy másik sertefarkú (Mottled Spinetail) röpködött sarlósfecskékkel (White-rumped Swift) és fecskékkel (Lesser Striped Swallow, Black Saw-wing). A folyó iszapszigeteit pásztázva billeget?cankót (Common Sandpiper) és egy Kelet-Afrikában szórványos Forbes’s Plover-t szúrtunk ki. Az el?z? napi vízilovas tapasztalatokból okulva, óvatosan mentünk le a partra, nem is alaptalanul, mert pár méterre t?lünk vagy harminc víziló h?sölt a vízben. A mélyebb vízben egy egész óvoda lubickolt, a n?stények 10-12 borjút terelgettek. Miután jól kifotóztuk magunkat, reggelizni készültünk egy betonból készült filagóriába húzódva. Kipakoltuk maradék hideg élelmiszereinket, kenyeret és szalámit. Ádám éppen szeletelni kezdte a kenyeret, amikor felfigyeltünk, hogy gy?lni kezdtek körénk a páviánok. Eleinte tisztes távolságot tartottak, de egy termetes hetyke legény egész közelr?l vicsorgott ránk. A következ? pillanatban a vicsorgó egy hatalmas ugrással felugrott az asztalra és rövid küzdelem után elragadta maradék kenyerünket, közben karmaival felszántva Ádám kezét. Mi szétugrottunk, a majmok pedig csapatostul közeledtek további zsákmány reményében. Igen gyorsan ugráltunk be a kocsiba, csúnya káromkodások közepette. Az út hátralev? részében kicsit óvatosabban bántunk a páviánokkal és jó f?eml?s módjára nem mulasztottunk el egyetlen alkalmat sem, amikor megijeszthettük az út szélén ücsörg? táplálék konkurenseinket. A Wilderness Lodge-ban beszerzett friss információk birtokában útnak eredtünk megkeresni a fára mászó oroszlánokat. A szavannának ezen a részén igen sok leégett gyep volt, az üszkös területek váltogatták egymást a magas füv? részekkel. A füves területet magányoson álló hatalmas szikomorfák (Fig tree) és kisebb facsoportok tarkították. A helyi oroszlánok ezekre a fákra másznak fel és a vízszintesen növ? ágakon pihenve szemlélik a szavannát. Több ösvényt is bejártunk csörg?-csattogó terepjárónkkal, de nem akadtunk nyomára az oroszlánoknak. Közben beindult a ragadozó mozgás kesely?k köröztek fölöttünk (African White-backed Vulture, Lappet-faced Vulture), bukázósasok (Bateleur), és kuhik (Black-shouldered Kite) ücsörögtek a fákon. A szavannai madarak kisebb számban, mint északon, itt is jelen voltak (Grey Hornbill, Crowned Hornbill, Grey-backed Fiscal, Common Fiscal, Rüppel&s Long-tailed Starling, Fork-tailed Drongo, Northern Black Flycatcher, African Pipit, Yellow-throated Longclaw, Sooty Chat, White-browed Coucal, Woodland Kingfisher, Speckled Mousebird, Madagascar Bee-eater, Little Bee-eater, és a szokásos gyakori galambok, cisticolák, príniák). A déli órákban hagytuk el déli irányban a Queen Elisabeth Nemzeti Parkot, ahol összesen 132 madárfajt figyeltünk meg.
A Queen Elizabeth Nemzeti Parkot észak-déli irányban átszelve jutottunk el Kihihi településhez, ahol utunk során immár harmadszor kellett szervizbe vinnünk csodás terepjárónkat. Telefonos egyeztetés után a helyi szerel? könnyen ránk talált a kis koszfészekben, mivel mi voltunk az egyedüli fehér horda a városban. Beparkoltunk a m?helybe, ahol rögtön elkérte a kulcsot egy szakember, hogy kipróbálja mentében is a járm?vet. Ahogy elhagyta a helyszínt, eszünkbe jutott, hogy minden optikát, pénzt és iratot bent hagytunk a kocsiban. Egymásra mosolyogtunk, majd vártuk, hogy megjelenjen a Toyotánk. Szerencsére visszatért a fickó és sejtésünk beigazolódott, ismét a lengéscsillapító ment tönkre, a csere eltartott vagy két óra hosszat. A centrumba gyalogoltunk ez alatt és néhány finom sört és kevésbé kellemes étket fogyasztottunk. A kis „pihen?” után Gofrit átkozva beugrottunk autónkba és folytattuk utunkat délnek, a Bwindi NP keleti, Buhoma nev? részéhez.
Buhoma egy kis település a park bejárata mellett, ahol kisebb boltok, motelek és igényesebb (drágább) szállások találhatóak. A turisták els?sorban a hegyi gorillák miatt érkeznek ide, 600 $ fejében 1-1,5 órát tölthetnek egy gorilla család közelében. Mi drágálltuk ezt az összeget, ezért csak a szerencsében bíztunk, hátha utunkat keresztezi egy gorilla, vagy csimpánz. Utóbbit hallottuk, el?bbinek csak nyomait észleltük, de úgy éreztük vezet?ink figyelnek arra, nehogy találkozzunk a majmokkal.
Szállásunk a bejárathoz igen közel es? Buhoma Community Camp-ben volt. Itt olcsón lehetett sátrazni és az étteremben étkezési, sörözési lehet?ség is volt (ez már borsosabb áron). A túránkra csomagoltathattunk szendvicseket, gyümölcsöt is.
A recepciónál kiderítettük, hogy itt is 70$ egy napra a belép? a parkba és csak fegyveres kísér?vel vághatunk neki a túrának. Úgy döntöttünk, hogy egy madarász guide-ot is fogadunk a nehéz terep és hangismeretünk hiányosságai miatt. Másrészt nem szerettünk volna egy endemizmust sem elszalasztani, ami a nemzeti parkban szép számban fordul el? (ezeket a szövegben ARE: Albertine Rift Endemic jelzéssel látom el). Napi 50$ fejében felbéreltük OUR GREAT BEST FRIEND Matthew-t, hogy kalauzoljon minket. Felajánlotta, hogy délután ingyen eljön velünk a szállás környékén és az autóút mentén az erd?szegélyekben madarászni. A kempingt?l elindultunk a park bejárata felé és útközben kutattuk a bokrosokat, nagyon jó mozgás volt, fröcsögtek a madarak. Láttunk több Bush-Shrike fajt (Lüdher’s Bush-shrike, Bocage’s Bush-shrike, Many-coloured Bush-shrike), a vezetéken ült a MacKinnon’s Shrike.
Emellett Brown-throated Wattle-eye, Pink-footed Puffback, Petit’s Cuckoo-shrike, több Greenbul faj, Red-faced Woodand-warbler (ARE), Apalis-ok, White-chinned Prinia, Camaroptera-k, Crombec-ek, Purple-breasted (ARE), és más Sunbird-ök mozogtak vegyes csapatokban.

11. nap
Bwindi Impenetrable Nemzeti Park, Buhoma régió

Másnap reggel elindultunk vezet?nkkel a park belsejébe. A kaput átlépve délnek haladtunk a f? ösvényen. Útközben sok csoport el?zött le minket, mindannyian a gorillák felé tartottak. Elég nagy volt a forgalom, ennek ellenére azért sikerült jó fajokat látnunk. Egy magas fa száraz ágain kiszúrtuk a Black Bee-eater-t, bejött a Bar-tailed Trogon, Black-billed Turaco, African Emerald Cuckoo, Hairy-breasted és Yellow-spotted Barbet, Montane Oriole a két Shrike-flycatcher, Dusky Tit, Red-tailed Bristlebill, 3 Robin-chat, Equatorial Akalat, 2 Negrofinch. Balra lefordultunk egy ösvényen (Waterfall Loop), ahol a patakot átszel? hídnál sikerült behangoznunk egy Short-tailed Warbler-t (ARE), nehéz volt kiszúrni, mert a s?r? aljnövényzetben mozgott. Ezután elindultunk meredeken felfelé a vízeséseket megnézni, itt nem volt igazán jó mozgás, bejött két seregély: Narrow-tailed Starling, Stuhlmann’s Starling.
Délután visszatértünk a szállásunkra, amelynek kertjében még madarásztunk egy keveset.
Összesen 90 madárfajt észleltünk a Buhoma régióban.

12. nap
Bwindi Impenetrable Forest, Buhoma -Ruhizha régió

Másnap úgy döntöttünk, Matthew-t kibéreljük még egy napra, a nemzeti park másik részét is jól ismerte és szállást is szerzett nekünk Ruhizha településen, ahol sör és étkezés is biztosított volt.
Buhomát elhagyva eljutottunk a védett terület „nyaknak” nevezett részéhez. Itt láttunk Leaflove-okat, African Golden-breasted Bunting-ot, Chapin’s Flycatcher-t (ARE), Oriole Finch-et és egy folyót átszel? hídnál Cassin’s Blue Flycatcher-t. A földutat szegélyez? teaültetvényekr?l terepjárónk láttán kisgyerekek szaladtak felénk és vékony ágakon kaméleonokat lógattak elénk, amelyeket lefotózhattunk egy kis aprópénzért.
A szállásunkon lepakoltunk, majd elindultunk délután a falun keresztül a Community vagy School Trail-re. Igen sikeres órákat töltöttünk itt, több ritkaságot gy?jtöttünk be ezen a nagyobb fákkal tarkított, nyílt területen. (Cardinal Woodpecker, Mountain Greenbul, Yellow-whiskered Greenbul, Yellow-streaked Greenbul, Red-faced Woodland-Warbler, Grauer’s Warbler (ARE, hang), White-browed Crombec, Stripe-breasted Tit (ARE), Rwenzori Batis (ARE), Collared Apalis (ARE), Mountain Masked Apalis (ARE), Regal Sunbird (ARE), Lüdher’s Bush-shrike).

13. nap
Bwindi Impenetrable Forest, Ruhizha régió

Másnap befizettük a 70$-os belép?t és a sorompón átkelve jobb kéz felé lekanyarodtunk a f?útról a Mubwindi swamp felé vezet? ösvényre. Persze itt is csak fegyveres kísér?vel lehetett mozogni. Meredeken ereszkedtünk a mocsár irányába, útközben a nyílt, jól átlátható területen sok jó fajjal találkoztunk: Dwarf Honeyguide (ARE), Mountain Illadopsis, Archer’s Robin-chat (ARE), Olive Thrush, Banded Prinia, Yellow-eyed Black Flycatcher (ARE), Mountain Black Boubou, African Hill-babbler, Dusky Crimsonwing (ARE).
A sík részre leérve egy kempingez? csoportba botlottunk, akik megmutatták, hol keressük az African Green Broadbill-t (ARE), amit a világon ezen az egy helyen lehet biztosan látni. Matthew spektívvel ki is szúrt egy madarat jó messze, szerencsére egy 20 perc múlva fotózható közelségbe jött két madár. Ezután gyorsan elszaladtunk a mocsárig, ahol hangra bejött a Grauer’s Rush Warbler (ARE). Majd egy nagyon meredek kaptatón, a Blue-headed Sunbird-öt (ARE) begy?jtve, teljesen kimerülve visszatértünk a szállásunkra. Kora délután Csaba és Szilárd elvált t?lünk (Ádám, El?d), ezután ketten még egy napot töltöttünk a régióban. A kempingnél is több faj került távcsövünk elé: Augur Buzzard, Lanner, Chubb’s Cisticola.

14. nap
Bwindi Impenetrable Forest, Ruhizha régió – Lake Mburo NP.


Másnap reggel ismét a Community Trail-en madarásztunk, itt elvileg magunkban is lehet mászkálni, bár néhányan el akartak küldeni minket, hogy szerezzünk kísér?t. Új fajt már nemigen hozott a terület, a Tullberg’s Woodpecker-t kivéve.
Dél körül kocsiba pattantunk és Ruhizha települést elhagyva elindultunk keletnek az Mburo tó irányába. A sorompónál regisztráció után folytathattuk utunkat, amely egyre magasabb régiókba vezetett minket, ahol már s?r? bambuszosokkal is találkozhattunk. Rövid megállásaink során láttunk egy White-starred Robin-t, majd a védett területet elhagyva egy ültetvényen is néhány új fajt: Dusky Turtle-Dove, Tropical Boubou, Yellow-bellied Waxbill.
Összesen 101 madárfajt észleltünk a Ruhizha régióban.
Eml?sök parkban: L’Hoest’s Monkey, Black-and-white Colobus, Red-tailed Monkey, Duiker
Elég hosszú vezetésben volt ezután részünk a Bwindi NP-ból, de legalább végig jól haladtunk a kit?n? aszfaltúton. Útközben vásároltunk eredeti Adidas Uganda focimezt és két pazar halkonzervet, amit a f?út szélén fogyasztottunk el, étkezés közben kiszúrtunk egy African Stonechat-et.
Mbarara település után kb. 20 km múlva lefordultunk délnek egy földúton, ez az igen rossz min?ség?, sokszor sziklákkal és mély gödrökkel szabdalt út vezetett az Mburo tóhoz. Ültetvényeken, kopár, sziklás területeken haladtunk, ahol sok jó fajt észleltünk: Speckled Pigeon, Bare-faced Go-Away Bird, Double-toothed Barbet, Long-billed Pipit, Sooty Chat, Marico Sunbird.
A park bejáratánál megváltottuk a belép?ket, majd a központi épületben a kempingjegyeket is megszereztük. Az étterem melletti területet ajánlották sátrazásra, mivel ez az egyetlen kemping a parkban, ahol van WC és zuhanyzó és nem garázdálkodik sok víziló és pávián a sátrak körül. Felvertük a sátrakat, persze rajtunk kívül senki sem szállt meg a kempingben, majd legurítottunk néhány sört a finom étek mellé az undorító, zebracsíkos falú étteremben. Szerencsére Gy?zikével nem futottunk össze. Délután csaptunk egy kört autóval a tó nyugati oldalán található trail-eken. A terület nagyon száraz volt, az énekes mozgás pedig kiábrándító. Láttunk zebrákat, impalákat, Lappet-faced Vulture-t, sok White-backed Vulture-t, énekesb?l szinte kizárólag a Rüppel’s Long-tailed Starling-ot. Visszatértünk a szállásra, ahol a tóparton madarásztunk tovább, innen rengetek vízimadarat és a bokrosokban néhány énekest szúrtunk ki. Mindenfelé African Fish-eagle kajabált, meglett a Wood Sandpiper, Green Sandpiper. Bármerre néztünk, a távcs?ben 3-4 Pied Kingfisher mindig látható volt. African Jacana, Long-toed Lapwing, Hamerkop, Sacred Ibis, Hadada Ibis mászkált folyamatosan a tóparton. Este nagy volt a hangzavar, rengeteg víziló volt a kemping melletti területen, akik folyamatosan prüszköltek a sötétben.

15. nap
Lake Mburo NP.


Másnap reggel a CampSite 2 nev? helye mentünk, mivel itt lehet legkönnyebben látni az African Finfoot-ot a víz fölé belógó fák védelmében úszkálni. Szerencsénkre sikerült is Ádámnak kiszúrnia egy madarat spektívvel. Közben a fejünk fölött Brown Parrot-ok táplálkoztak.
Ezután folytattuk kocsival az utat, bejártuk a tó nyugati felén lév? területet érintve egy magaslatot, ahonnan szép kilátás nyílt az egész területre. A leégett részeken gyakori volt a Senegal Lapwing, Red-necked Spurfowl. Néha kiszálltunk kicsit az autóból a bokrosokat vallatni, több jó faj jött így be: Red-headed Lovebird, Ross’s Turaco, Narina Trogon, Grey-headed Kingfisher, Common Scimitarbill, Crowned Hornbill, Spot-flanked Barbet, Crested Barbet, Mosque Swallow, Grey-capped Warbler, Chinspot Batis, White-winged Tit, Green-backed Twinspot. Délután visszatértünk a kempinghez itt két új szöv?madár fajt is láttunk az étterem mellett: Red-headed Weaver, Holub’s Golden Weaver. Este hallottunk két különböz? lappantyút is, sajnos nem találtuk meg ?ket.

16. nap
Lake Mburo NP. – Mabira Forest


Másnap reggel ránéztünk utoljára a tóra, a papiruszos tövében a krokodilok közelében láttunk még egy African Finfoot-ot. Ezután összepakoltunk és átautóztunk a tó északnyugati részén lév? halászfaluhoz, hátha látunk papiruszhoz köt?d? fajokat. Útközben több helyen megálltunk, elég jó mozgás volt most a bokrosokban, sok jó fajt láttunk: Lilac-breasted Roller, White-browed Scrub-robin, Arrow-marked Babbler, Black-lored Babbler, Sulphur-breasted Bush-shrike.
A faluba érve azonnal mellénk szeg?dött egy kedves gépfegyveres fiú, aki kíváncsian szemlélt minket, amíg próbáltunk madarászgatni. A papirusz szegélyén semmilyen mozgás nem volt, páviánon és Marabou-n kívül csak egy csapat Red-headed Lovebird-öt láttunk. Fél óra szerencsétlen l?dörgést követ?en bepattantunk kocsinkba és kisvártatva elhagytuk a park területét. A park bejárata és a f?út között az igen lassú tempóban éberen figyeltük a köröttünk repked? él?lényeket, és sikerült is két új madárfajt találnunk: Green Wood-Hoopoe, Grey Woodpecker.
A két nap alatt 95 madárfajt észleltünk az Mburo Nemzeti Parkban.
Mburo után nyugatnak vettük az irányt, Kampalát kikerültük az északi elkerül?n és eljutottunk a f?várostól 30 km-re fekv? Lugaziba. Itt van bank, ahol pénzt lehet váltani, néhány olcsó étterem is, viszont a sör nehezen hozzáférhet?, mert sok a muszlimok által üzemeltetett bolt. Útközben láttunk Common Kestrel-t és Hooded Vulture-t. A várostól 5 km-re, nyugatra terül el egy falu, amelynek a végén egy piac található. Itt kell lefordulni északnak egy keskeny földúton és 300 méter múlva az erd?ség szélén található a Mabira erd? látogatóközpontja. Az útikönyv szerint itt meg is lehet szállni, mi csak tet? nélküli téglafalakkal találkoztunk, majd egy helyi elmagyarázta, hogy felújítások folynak és elirányított minket egy kb. 10 km-re az erd?ben fekv? kempingbe (Griffin Falls Campsite), amit nagy nehezen sikerült sötétedés után megtalálnunk. Itt friss ételt készítettek nekünk és egész jó áron foglaltunk egy kényelmes bungalót.

17. nap
Mabira Forest


A szállásról több ösvény is indul az erd?be, amelyeket belép? befizetése után használhattunk. Az egész délel?ttöt itt töltöttük, eljutottunk egy sebes folyású patakhoz is, ahol láttuk els? Uganda Mangabey-ünket. Az erd?ben az alábbi érdekes madárfajokkal találkoztunk: African Pied Hornbill, Red-tailed Bristlebill, White-starred Robin, Red-capped Robin-chat, African Shrike-flycatcher, Scaly-breasted Illadopsis, Scarlet-chested Sunbird. Mindenkinek ajánlom, hogy ha ide téved, figyeljen, hol áll meg az erd?ben, nehogy keresztezze a hangyák útvonalát. Minket többször megmásztak az agresszív kis dögök, az egyik sikításra is késztetett, úgy belerágott a hüvelykujjamba.
Délután visszatértünk a f?útra kocsival. a piactól elindultunk nyugatra, majd 2,5 km múlva bekanyarodtunk egy északra ágazó földútra. Itt 200 méter után egy benövényesedett tavat találtunk. Ez volt a környék legjobb madarász helye. Másnap kiderült, hogy a központban belép?t kellett volna váltanunk, de senki sem ellen?rzött minket. A lombkoronában nagyon jó volt a mozgolódás, alig gy?ztük kapkodni a fejünket. Jó fajok: Grey Parrot, African Pied Hornbill, Honeyguide Greenbul, Buff-throated Apalis, Jameson’s Wattle-eye, Western Black-headed Oriole, Yellow-mantled Weaver, Red-headed Malimbe.

18. nap
Mabira Forest


Másnap fogadtunk egy vezet?t, akivel a látogatóközpontból induló ösvényeken madarásztunk. A srác nem volt túl ügyes, gyakori volt a félrehatározás. Az erd?ben még fiatal fatolvajokkal is találkoztunk, akik machetevel vágták a t?zifának valót, láttunkra azonnal eliszkoltak. Megfigyelt fajok: African Cuckoo, Klaas’s Cuckoo, Diederic Cuckoo, Pygmy Kingfisher, Hairy-breasted Barbet, Slender-billed Greenbul, 2 Bristlebill, White-throated Greenbul, Fire-crested Alethe, African Thrush, Black-headed Batis, White-shouldered Tit, Green-backed Twinspot.
Délután visszatértünk a tegnap meglátogatott tóhoz, ahol nagyjából ugyanazokat a fajokat találtuk. Vezet?nk többször látni vélte az igen ritka Tit-hylia-t, de kiderült, hogy egy Green Crombec szívatta meg. Pluszban látott fajok: Yellow Longbill, Grey-headed Negrofinch, White-breasted Negrofinch.
A f?úton kissé nyugatabbra találtunk egy az el?z?höz kísértetiesen hasonlító tavat. Itt vezet?nk elkezdte játszani a White-spotted Flufftail hangját, mire a madár rögtön válaszolt az erd?b?l. Ezután bebújt emberünk egy bokor tövébe a madárhoz képest a földút másik oldalára, majd utasított minket, hogy csak a földutat nézzük, amíg a hang hatására át nem szalad a madár a túloldalra. egy perc múlva pontosan úgy történt minden, ahogy vezet?nk mondta, a madár szép nyugodtan átgaloppozott a túloldalra, sajnos fotózni nem tudtuk. Elköszöntünk kísér?nkt?l és elindultunk keletnek, hogy a Mabamba mocsár környékén szállást keressünk magunknak.
Mabira erd?ben látott madárfajok száma: 82.

Mabirából Kampala érintésével egészen Mpigi településig autóztunk, ahol délnek fordultunk a Mabamba mocsár irányába és útközben szállás után kutattunk. Apró nyomortanyákon keresztül vezetett az út, esélyünk sem volt éjszakázó helyet találnunk. Hirtelen kiszúrtunk egy táblát Beach Hotel felirattal. Vagy négy kilométert tettünk meg egy nagyon vacak úton, mire megérkeztünk egy magas kerítéssel övezett területhez. Behajtottunk a kapun, ahol egy tóparti elegáns és elhagyatottnak t?n? szállást találtunk. Öt perc várakozás után megjelent Samuel L. Jackson hasonmása, aki döbbenten kérdezte, hogyan találtunk ide? Ezután megkérdeztük, van-e lehet?ség megaludni itt? Elég drágának véltük a helyet, de nem volt kedvünk tovább keresgélni, ezért kifizettük a 100 $-t és rendeltünk vacsorát és h?tött sört. Leültünk a Viktória-tó partjára és madarásztunk egy kicsit. Látott érdekesebb fajok: Sqacco Heron, Little Egret, Hamerkop, African Openbill, Wooly-necked Stork, Glossy Ibis, Yellow-billed Duck, Spur-winged Lapwing, Common Sandpipier, Wood Sandpiper, White-winged Tern, Woodland Kingfisher, Madagascar Bee-eater.
Vacsorára nagyon finom halat kaptunk, étkezés közben egy srác a beleegyezésünk után vagy 40 képet készített rólunk, feltehet?en mi voltunk az els? fehérek, akik véletlenül erre a helyre tévedtek.

19. nap
Mabamba Swamp – Entebbe Botanical Garden


Reggel elindultunk a Mabamba mocsárhoz, hogy ismét becsónakázzunk, hátha sikerül még valami vízimadarat, vagy papiruszhoz köt?d? énekest látnunk. Meglep? volt, hogy szinte ugyanazokat a madarakat láttuk, ugyanazokon a helyeken, mint az els? csónakázásunk alatt. Két Shoebill-t találtunk, az egyiket röptében figyeltük meg, megdöbbent?en nagy ez a madár. Egy Lesser Jacana és egy Common Moorhen gazdagította még fajlistánkat. Vezet?nk nem volt túl ügyes, nem volt túl lelkes a keresésben, ennek ellenére még követelt egy kis plusz pénzt a túra végeztével. Miután kikötöttünk, elindultunk a repül?tér felé. A földút mentén fekv? papiruszosoknál meg-megálltunk és hangoztunk az énekesmadarakra. Nem jártunk eredménnyel, egy Grey-capped Warbler-t és láttunk csak a s?r? növényzetben.
Utolsó délutánunkat az Entebbe Botanical Garden-ben töltöttük. Befizettük a belép?t, az autónkat leraktuk a bejáratnál és nekiálltunk felfedezni a hatalmas fákkal tarkított területet. Elég jó volt a mozgás, ráadásul a park lehúzódott a vízpartig, ahol vízimadarakból sem volt hiány.
Jobb fajok: Pink-backed Pelican, Knob-billed Duck, Palm-nut Vulture, Hooded Vulture, African Hobby, African Green Pigeon, Grey Parrot, Ross’s Turaco, African Pied Hornbill, Green-throated Sunbird.
A mocsárban és a botanikus kertben 96 madárfajt figyeltünk meg a másfél nap alatt.

Fajlista

455 madárfajt figyeltünk meg az utazás során és 17-et hallottunk még ezen kívül. Alább látható a fajok felsorolása. Ha valakit a napi fajlisták érdekelnek, keressen nyugodtan a fent megadott email címen minket.

1. great white pelican
2. pink-backed pelican
3. little grebe
4. great cormorant
5. long-tailed cormorant
6. african darter
7. african finfoot
8. black-crowned night-heron
9. cattle egret
10. squacco heron
11. striated heron
12. little egret
13. intermediate egret
14. great egret
15. goliath heron
16. purple heron
17. grey heron
18. black-headed heron
19. hamerkop
20. yellow-billed stork
21. woolly-necked stork
22. african openbill
23. saddle-billed stork
24. marabou stork
25. shoebill
26. sacred ibis
27. hadada ibis
28. glossy ibis
29. african spoonbill
30. lesser flamingo
31. egyptian goose
32. comb duck
33. white-faced whistling-duck
34. hartlaub&s duck
35. yellow-billed duck
36. black kite
37. black-shoulderd kite
38. african fish-eagle
39. palm-nut vulture
40. osprey
41. hooded vulture
42. white-backed vulture
43. rüppell&s griffon
44. lappet-faced vulture
45. brown snake-eagle
46. western banded snake-eagle
47. african marsh-harrier
48. dark chanting-goshawk
49. lizard buzzard
50. shikra
51. african goshawk
52. little sparrowhawk
53. african harrier-hawk
54. augur buzzard
55. tawny eagle
56. wahlberg&s eagle
57. ayres&s hawk-eagle
58. bateleur
59. long-crested eagle
60. martial eagle
61. eurasian kestrel
62. grey kestrel
63. african hobby
64. red-necked falcon
65. lanner falcon
66. helmeted guineafowl
67. heuglin&s francolin
68. crested francolin
69. red-necked spurfowl
70. white-spotted flufftail
71. african crake
72. african water rail
73. black crake
74. common moorhen
75. african jacana
76. lesser jacana
77. grey-crowned crane
78. denham&s bustard
79. black-bellied bustard
80. black-winged stilt
81. greater painted-snipe
82. water thick-knee
83. temminck&s courser
84. rock pratincole
85. spur-winged lapwing
86. long-toed lapwing
87. wattled lapwing
88. crowned lapwing
89. senegal lapwing
90. black-headed lapwing
91. kittlitz&s plover
92. Forbes&s plover
93. common sandpiper
94. green sandpiper
95. wood sandpiper
96. grey-headed gull
97. african skimmer
98. white-winged tern
99. african green-pigeon
100. western bronze-naped pigeon
101. speckled pigeon
102. olive pigeon
103. blue-spotted wood-dove
104. black-billed wood-dove
105. tambourine dove
106. ring-necked dove (cape turtle dove)
107. red-eyed dove
108. mourning collared-dove
109. laughing dove
110. dusky turtle dove
111. meyer&s parrot
112. red-headed lovebird
113. grey parrot
114. great blue turaco
115. ross&s turaco
116. black-billed turaco
117. bare-faced go-away-bird
118. eastern plantain-eater
119. levaillant&s cuckoo
120. african cuckoo
121. black cuckoo
122. diederik cuckoo
123. klaas&s cuckoo
124. african emerald cuckoo
125. blue malkoha
126. white-browed coucal
127. blue-headed coucal
128. senegal coucal
129. african wood-owl
130. verreaux&s eagle-owl
131. spotted eagle-owl
132. black-shouldered nightjar
133. pennant-winged nightjar
134. little swift
135. white-rumped swift
136. horus swift
137. mottled swift
138. african black swift
139. scarce swift
140. african palm-swift
141. mottled spinetail
142. speckled mousebird
143. blue-naped mousebird
144. narina trogon
145. bar-tailed trogon
146. pied kingfisher
147. striped kingfisher
148. grey-headed kingfisher
149. giant kingfisher
150. woodland kingfisher
151. blue-breasted kingfisher
152. malachite kingfisher
153. african pygmy-kingfisher
154. african dwarf kingfisher
155. little bee-eater
156. cinnamon-chested bee-eater
157. blue-breasted bee-eater
158. white-throated bee-eater
159. swallow-tailed bee-eater
160. black bee-eater
161. madagascar bee-eater
162. red-throated bee-eater
163. northern carmine bee-eater
164. broad-billed roller
165. lilac-breasted roller
166. rufous-crowned roller
167. green wood-hoopoe
168. common scimitarbill
169. african grey-hornbill
170. crowned hornbill
171. african pied hornbill
172. piping hornbill
173. red-billed dwarf hornbill
174. white-crested hornbill
175. black-and-white-casqued hornbill
176. white-thighed hornbill
177. black-casqued wattled hornbill
178. abyssinian ground-hornbill
179. yellow-rumped tinkerbird
180. yellow-throated tinkerbird
181. red-rumped tinkerbird
182. speckled tinkerbird
183. grey-throated barbet
184. yellow-fronted tinkerbird
185. spot-flanked barbet
186. hairy-breasted barbet
187. yellow-spotted barbet
188. white-headed barbet
189. black-billed barbet
190. double-toothed barbet
191. willcock&s honeyguide
192. dwarf honeyguide
193. buff-spotted woodpecker
194. tullberg&s woodpecker
195. nubian woodpecker
196. cardinal woodpecker
197. elliot&s woodpecker
198. yellow-crowned woodpecker
199. grey woodpecker
200. african green broadbill
201. green-breasted pitta
202. rufous-naped lark
203. flappet lark
204. white-tailed lark
205. banded martin
206. red-rumped swallow
207. rufous-chested swallow
208. mosque swallow
209. lesser-striped swallow
210. angola swallow
211. wire-tailed swallow
212. black saw-wing
213. white-headed saw-wing
214. african pied wagtail
215. cape wagtail
216. yellow-throated longclaw
217. african pipit
218. long-billed pipit
219. black cuckoo-shrike
220. red-shoulderd cuckoo-shrike
221. petit&s cuckoo-shrike
222. grey cuckoo-shrike
223. common bulbul
224. yellow-whiskered greenbul
225. little greenbul
226. mountain greenbul
227. slender-billed greenbul
228. shelley&s greenbul
229. yellow-streaked greenbul
230. cabanis&s greenbul
231. toro-olive greenbul
232. cameroon sombre greenbul
233. simple greenbul
234. leaf-love
235. red-tailed bristlebill
236. green-tailed bristlebill
237. red-tailed greenbul
238. white-throated greenbul
239. yellow-throated greenbul
240. honeyguide greenbul
241. spotted greenbul
242. Ansorge&s greenbul
243. white starred robin
244. equatorial akalat
245. forest robin
246. fire-crested alethe
247. white-browed robin-chat
248. snowy-crowned robin-chat
249. red-capped robin-chat
250. grey-winged robin-chat
251. archer&s robin-chat
252. white-bellied robin-chat
253. african thrush
254. olive thrush
255. white-tailed ant-thrush
256. rufous flycatcher-thrush
257. sooty chat
258. common stonechat
259. white-browed scrub-robin
260. spotted morning-thrush
261. grauer&s swamp-warbler
262. buff-bellied warbler
263. red-faced woodland-warbler
264. green hylia
265. short-tailed warbler
266. white-browed crombec
267. green crombec
268. yellow longbill
269. red-faced crombec
270. rufous-crowned eremomela
271. black-faced rufous-warbler
272. zitting cisticola
273. carruther&s cisticola
274. red-faced cisticola
275. winding cisticola
276. chubb&s cisticola
277. red-winged grey warbler
278. tawny-flanked prinia
279. white-chinned prinia
280. banded prinia
281. grey-capped warbler
282. grey-backed camaroptera
283. grey apalis
284. chestnut-throated apalis
285. buff-throated apalis
286. collared apalis
287. black-throated apalis
288. mountain masked apalis
289. white-eyed slaty-flycatcher
290. northern black-flycatcher
291. yellow-eyed black-flycatcher
292. pale flycatcher
293. ashy flycatcher
294. african dusky flycatcher
295. lead-coloured flycatcher (grey tit-flycacher)
296. gray-throated flycatcher
297. swamp flycatcher
298. Cassin&s flycatcher
299. Chapin&s flycatcher
300. dusky-blue flycatcher
301. sooty flycatcher
302. chin-spot batis
303. black-headed batis
304. ruwenzori batis
305. african shrike-flycatcher
306. black-and-white shrike-flycatcher
307. brown-throated wattle-eye
308. chestnut wattle-eye
309. jameson&s wattle-eye
310. african paradise-flycatcher
311. red-bellied paradise-flycatcher
312. silverbird
313. african blue-flycatcher
314. white-tailed blue-flycatcher
315. chestnut-capped flycacher
316. scaly-breasted illadopsis
317. mountain illadopsis
318. african hill-babbler
319. arrow-marked babbler
320. brown babbler
321. black-lored babbler
322. dusky tit
323. white-winged tit
324. white-shouldered tit
325. stripe-breasted tit
326. african yellow white-eye
327. bronze sunbird
328. purple-breasted sunbird
329. green-headed sunbird
330. blue-throated brown sunbird
331. blue-headed sunbird
332. northern double-collared sunbird
333. olive-bellied sunbird
334. olive sunbird
335. regal sunbird
336. green-throated sunbird
337. green sunbird
338. little green sunbird
339. grey-headed sunbird
340. copper sunbird
341. superb sunbird
342. marico sunbird
343. purple-banded sunbird
344. scarlet-chested sunbird
345. red-chested sunbird
346. variable sunbird
347. collared sunbird
348. common fiscal
349. grey-backed fiscal
350. mackinnon&s shrike
351. tropical boubou
352. Lüdher&s bushshrike
353. black-headed gonolek
354. papyrus gonolek
355. mountain black boubou
356. sooty boubou
357. brubru
358. northern puffback
359. pink-footed puffback
360. black-crowned tchagra
361. brown-crowned tchagra
362. sulphur-breasted bush-shrike
363. many-colored bushshrike
364. Bocage&s bushshrike
365. white helmet-shrike
366. fork-tailed drongo
367. piapiac
368. pied crow
369. white-necked raven
370. african black-headed oriole
371. mountain oriole
372. western black-headed oriole
373. yellow-billed oxpecker
374. stuhlmann&s starling
375. narrow-tailed starling
376. chestnut-winged starling
377. slender-billed starling
378. waller&s starling
379. rüppell&s starling
380. purple-headed starling
381. splendid starling
382. violet-backed starling
383. grey-headed sparrow
384. house sparrow
385. speckle-fronted weaver
386. white-browed sparrow-weaver
387. chestnut-crowned sparrow-weaver
388. black-headed (village)weaver
389. vitelline masked-weaver
390. spectacled weaver
391. black-necked weaver
392. baglafecht weaver
393. grosbeak weaver
394. little weaver
395. yellow-backed weaver
396. northern brown-throated weaver
397. holub&s golden-weaver
398. strange weaver
399. brown-capped weaver
400. yellow-mantled weaver
401. black-billed weaver
402. vieillot&s weaver
403. red-headed quelea
404. red-headed weaver
405. red-headed malimbe
406. crested malimbe
407. red-collared widowbird
408. fan-tailed widowbird
409. black bishop
410. yellow-mantled widowbird
411. white-winged widowbird
412. northern red bishop
413. black-winged bishop
414. grey-headed nigrita
415. white-breasted nigrita
416. grey-headed oliveback
417. brown twinspot
418. green-backed twinspot
419. dusky crimson-wing
420. black-bellied seedcracker
421. red-cheeked cordonbleu
422. red-billed firefinch
423. african firefinch
424. black-bellied firefinch
425. common waxbill
426. yellow-bellied waxbill
427. crimson-rumped waxbill
428. black-rumped waxbill
429. black-crowned waxbill
430. orange-cheeked waxbill
431. bronze mannikin
432. black-and-white mannikin
433. pin-tailed whydah
434. village indigobird
435. brimstone canary
436. yellow-fronted canary
437. yellow-crowned canary
438. thick-billed seedeater
439. western citril
440. black-throated seedeater
441. streaky seedeater
442. oriole-finch
443. golden-breasted bunting
444. red-fronted tinkerbird
445. white-headed vulture
446. crested barbet
447. thick-billed honeyguide
448. ethiopian swallow
449. red-tailed ant-thrush
450. brown-backed scrub-robin
451. whistling cisticola
452. olive-green camaroptera
453. pygmy sunbird
454. red-billed quelea
455. slender-billed weaver



Hallott fajok

1. red-chested cuckoo
2. barred long-tailed cuckoo
3. dusky long-tailed cuckoo
4. yellow-throated cuckoo
5. chocolate-backed kingfisher
6. african scops-owl
7. swamp nightjar
8. square-tailed nightjar
9. frecled nightjar
10. yellow-billed barbet
11. yellow-throated nicator
12. blue-shouldered robin-chat
13. grey ground-thrush
14. greater swamp-warbler
15. grauer&s warbler
16. brown illadopsis
17. doherty&s bushshrike

Eml?sök:
1. Gorilla (hang)
2. Chimpanzee (hang)
3. Olive Baboon
4. Vervet Monkey
5. Patas Monkey
6. Blue (Skye’s) Monkey
7. Red-tailed Monkey
8. L’Hoest Monkey
9. Black and White Colobus
10. African Elephant
11. Cape Buffalo
12. Rothschild’s giraffe (G. c. rothschildi)
13. Common (Böhm’s) Zebra (Equus quagga boehmi)
14. Oribi
15. Sitatunga
16. Defassa Waterbuck
17. Nile Bushbuck
18. Eland
19. Uganda Kob
20. Impala
21. Jimela (Damaliscus lunatus jimela)
22. Black-faced Duiker
23. Rwenzori Duiker
24. Eastern Blue Duiker
25. Giant Hog
26. Warthog
27. Hippopotamus
28. Lion
29. Spotted Hyena
30. Common Genet
31. Egyptian Mongoose
32. Slender Mongoose
33. Dwarf Mongoose
34. Spectacled Galago
35. Uganda Scrub Hare
36. Ruwenzori Mountain Fruit Bat
37. Striped Ground Squirrel
38. Böhm’s Squirrel
39. Tree Hyrax (hang)

 
Megkereshető személyek:
Cser Szilárd: ,
Pánya Csaba: ,
Szász El?d: ,
Tamás Ádám: ,

Csendélet - Afrika / Uganda

A csapat a Bwindiben - Afrika / Uganda

Kaméleon - Afrika / Uganda

Vízilovak az Ishasa-folyónál - Afrika / Uganda

Gyöngytyúkra vadászó gyurgyalagok - Afrika / Uganda

Shoebill - Afrika / Uganda

Grey Crowned Crane - Afrika / Uganda

Green-breasted Pitta - Afrika / Uganda
Fórum
Vendégkönyv
Sziasztok! felkerült az MME Nomenclator dokumentumok...
Tegnap, 07:53 - Gál Szabolcs
Furcsa madarak
Köszi!
2018.06.16. 14:37 - Horváth Levente
GYIK / FAQ
bizony. ezek szerint nem elszigetelt eset...
2018.06.15. 06:23 - Gál Szabolcs
Szavazás
Jelenleg nincs érvényes szavazási lehetőség Tovább »
Hírek, felhívások
1 % - a birding.hu 2018 évi fennmaradására
2018.05.11.
Nekünk az egy továbbra sem mindegy! Támogasd Te is a birding.hu fenntartását jövedelemadód 1 %-ának... Tovább »
Beszámolók
Uganda 2017
2018.04.03.
Uganda 2017 Tripriport 2017. 07.22-08.11 résztvev?k: Cser Szilárd, Pánya Csaba, Szász El?d,... Tovább »
Galériák
-


 
Barna medve
Ursus arctos
2018. június 12.
 
Barna medve
Ursus arctos
2018. június 12.
 
PKMK
 
© 2010 www.birding.hu Pest Környéki Madarász Kör
FőoldalInfóMegfigyelésekGalériákFajlistákMME NomenclatorRegisztráció